Fiatalság az aktívabb részvételért - beszámoló a projekt eredményeiről

A Fiatalság az Aktívabb Részvételért (Y4IP) projekt egy háromtagú csereprogramként svéd, magyar és török résztvevőkkel zajlott, regionális szinten. A projekt alapvető iránya az volt, hogy a fiatalok tapasztalatokat, gyakorlatokat és megoldásokat osszanak meg egymással azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a fiatalok demokratikus életben való részvételét serkenteni Európában. A projekt általános célja az volt, hogy a fiatalok körében népszerűsítsék az elfogadást és a megértést az aktív polgári részvételen keresztül, és a három teljesen külö9nböző országból érkező fiatalok tudás-és tapasztalat megosztásával. Az egyik legfontosabb cél annak megvilágítása volt, hogy különböző kultúrákból és társadalmi osztályokból érkező fiatalok milyen problémákkal szembesülnek, és ezek hogyan kezelhetők. A projektnek köszönhetően, 3 ország fiataljai ismerhették meg egymást, egymás generációs problémáit, betekintést nyerhettek egymás kulturális életébe, szokásaiba, így tudhatták meg, hogy a mi közös Európánkon belül is milyen különbségek tapasztalhatók, és azt, hogy a polgárok hogy járulhatnak hozzá egy demokratikusabb és befogadóbb Európa létrejöttéhez.

A használt metodika az „alulról felfelé” haladás volt. A projekt megvalósítása alatt a résztvevők fontos kérdéseket vitattak meg, hogy így határozhassák meg, hogy a fiatalkori polgári részvétel mit jelent számukra, milyen célokat kell elérni helyi,m országos és EU szinten, hogyan ösztönözhetőek a fiatalok, hogy érhető el a fiatalok befogadása a demokratikus életbe, a többszínűség milyen értékeket nyújthat, stb. A program alatt, fiatalok ezen kívül találkozókon, vitákon vettek részt helyi politikusokkal, és megbeszélhették, hogy különböző szinteken mit jelent az EU polgárság, mi jár vele. A szerepjátékokon és vitákon, szabadidős programokon keresztül, a fiatalok egyre többet tanulhattak egymást életéről, és pozitív tapasztalatokat szereztek egymás kultúrájával, vallásával, iskolarendszerével, társadalmával kapcsolatban.

A projekt egyik legfontosabb célja az volt, hogy kiemelje a különbségeket és azonosságokat a három országból érkező fiatalok életmódja között, és azt, hogy ezek hogyan erősíthetik meg az együttműködést. A projekt helyszíne Härnösand volt, Västernorrland megye, Svédországban, június 14 és 20. között.

A hét alatt zajlott workshopok fontos kérdéseket vetettek fel a fiatalkori demokráciával és részvétellel kapcsolatban. Ahogy a három ország képviselői együtt dolgoztak, a fiatal demokrácia és a polgári részvétel új megvilágításba került. A fiatalkori polgári részvételt érintő programok:

A csapatok régióinak és országainak bemutatása, betekintés az ország tradícióiba és a fiatalok helyi életébe

- Tematikus workshop: Fiatalok részvétele a demokratikus életben: miért jó ez nekünk?

- Tematikus workshop: Hol szorít a legjobban a cípő? Mire van szükség, hogy a fiatalkori részvételt erősítsük?
- Tematikus workshop: Mit jelent számunkra az EU polgárság? Fejlődés és demokrácia: hogy kapcsolódnak?

A hét fókusza a csapatokban történő munkára esett, hogy többet tanuljanak a résztvevők a résztvevő országok demokratikus rendszeréről és a fiatalkori aktivitásairól. A csoportmunkák kiválósan zajlottak, a csoportok sokat tanultak egymástól, még ha nem is mindig voltak ugyanazon az állásponton. Sok olyan problémát elemezhettek, amikkel egy fiatalnak kell találkoznia a demokratikus részvétele során. Érdekes volt, hogy nyilvánvalóvá volt, hogy a problémák sokszor ugyanazok a különböző országokban, de a megoldásuk és utóéletük sokszor különbözik.
Ebben az évben zajlottak az EU parlamenti választások, és sokunknak a választások eredménye reménytelenséget és kilátástalanságot tükrözött. A program nem sokkal a választások után zajlott, és a résztvevők közül néhányan már szavazhattak is. Néhányan túl fiatalok voltak a szavazáshoz, és néhányan arra vártak, hogy az országok EU tagállammá váljon, és néhányan nem fűztek túl sok reményt ahhoz, hogy az EU békéssé és erősség válhat, ezért nem mentek el szavazni „mert úgyis mindegy”.
Amikor a „mit jelent számunkra az EU polgárság? Fejlődés és demokrácia: hogy kapcsolódnak?” című workshop kezdődött, a szervezők azt akarták leszűrni, hogy a résztvevők milyen pozitívumokat és negatívumokat éreznek az EU polgárság irányában. Őszintén megvallva, a fiatalok többsége negatív érzelmeket táplált az EU polgársággal kapcsolatban, esetleg nem igazán tudott állást foglalni.
Miiután egymás segítségével megfogalmazták, hogy mit is jelent az EU polgárság, és vitákon keresztül megtudták, hogy mit kaphatnak és mit veszthetnek, a program végére érdekes eredmény született: a fiatalok többsége sokkal pozitívabban érzett az EU polgárság iránt.

Ez a workshop 5 témában végződött, és minden téma tartalmazott irányokat arra, hogy javítható a résztvevők országának és a világ helyzete:

Politika Gazdaság
Egyesült döntéshozatal Vámmentesség
Minden ország véleménye számít Versenypiac
Teljesítmény-erősítés Projekt-támogatás
Jobb életkörülmények Állami támogatások
EU függés Munkaerő-áramlás
Radikalizmus, diszkrimináció Import és export

környezet együttműködés
Jobb, egységes klímapolitika multi-kulti
Környezettudatos projektek támogatása mobilitás
Együttműködés a klímaváltozás megállítására Infrastrúra
Jó példák kölcsönös segítség
Fontos területek védelme tudásátadás

Biztonság/jogszabályok
Egyesített jogrendszer
Jobb jogvédelem
Egyesített bűnmegelőzési erő
A rendőrség és a törvényalkotók tanulhatnak egymástól különböző országokban.
Kisebb országok összefogása

A tematikus workshop „Hol szorít a legjobban a cipő? Mire van szükség, hogy a fiatalkori részvételt erősítsük?” címmel, amit a fiatalok vezettek, az LFA módszert használta (Logikai keretrendszer szemléletmód). Három kérdést tettek fel:
mire van szükség, hogy a fiatalkori részvételt erősítsük? Mik a különbö9ző és azonos problémák? Hogy tudjuk ezeket megoldani?
A workshop az EU áttekintésével kezdődött, és azt értékelték, hogy a résztvevők milyen pozitívumokat és negatívumokat táplálnak az EU polgárság iránt. Aztán, a fiatalok azt találták ki, hogy milyen értékeket rejthet ez a fiatalok számára vitákon keresztül, és azzal, hogy megkeresték mit kaphatnak és mit veszthetnek az EU polgársággal. A workshop eredménye, hogy a kezdeti negatív vélemények a program végére döntően pozitívvá változtak.

A szervezők érzése szerint ez az egyik legfontosabb cél, amit el akartak érni a táborral kapcsolatban: a fiatalok bátorítása, pozitív nézőpont kialakítása, és hogy minden résztvevő olyan érzéssel hagyhassa el a tábort, hogy az életre szóló barátságokon túl is kapott értékeket.
A folyamat alatt az alábbi három kijelentés fogalmazódott meg:

1. Olyan környezet létrehozása a fiatalok számára, amiben biztonságosan és kényelmesen vehetnek részt a politikai életben.
- a fiatalok képzése a demokratikus életben adatott jogaikról
- minden diák részére ifjúsági és demokráciai tréning nyújtása az iskolákban
- mások inspirálása mentorságra, a fiatalok demokratikus életben való részvételéhez
- a parlamentek befolyásolása, ifjúsági mentorok bevonására
- olyan versenyek rendezése a fiatal nagykorúak számára, ahol be tudják mutatni a releváns tudásukat és képességeiket
- beazonosítani és terjeszteni azokat a jó példákat, amik bemutatják a fiatalok politikai életben való részvételét
- azon dolgozni, hogy nőjön az ifjúsági projektek száma
- az iskolák inspirálása azzal a céllal, hogy több közösségi jellegű oktatást biztosítsanak
- az iskolák ösztönzése arra, hogy a diákokban már nagyon fiatal korban tudatosítsák, hogy a minden rendben van azzal, ha valaki, valamilyen m ódon különbözik az átlagtól.

2. Az ifjúság bevonását követő, esetleges politikai torziók kiküszöbölése.
- minden iskolát arra ösztönözni, hogy kievezzen ún. „ifjúsági nagyköveteket”, akik az iskolát képviselhetik
- megbízható kapcsolat létrehozása a politikusok és a fiatalok között
- olyan közösségi terek létrehozása, ahol a fiatalok és a politikusok találkozhatnak, tanácskozhatnak, tervezhetnek
- egy olyan, kibertérben lévő politikai aréna létrehozása, ahol a fiatalok megoszthatják egymással a gondolataikat, észrevételeiket név nélkül
- mások inspirálása arra, hogy ifjúsági mentorokká váljanak
- a parlamentek ösztönzése mentorok kinevezésére a fiatal politikusok mellé
- a politikai szereplők a és a fiatalok közti kommunikáció fejlesztése
- a szervezetek alapításakor szükséges bürokratikus feladatok csökkentése

3. lépések afelé, hogy a fiataloknak hasonló esélyeik legyenek, mint a felnőtteknek.
- annak segítése, hogy a fiatalok kifejezhessék fenntartásaikat az oktatási rendszerrel kapcsolatban
- tudásbővítés arról, hogy más országokban hogyan áramlik a pénz az iskolák felé, és ennek elemzése
- a fiatalok inspirálása arra, hogy békés akciókat szervezzenek az iskolákban történő esetleges jogtalanságokkal szemben
- annak segítése, hogy a fiatalok meg tudják fogalmazni és továbbítani tudják problémáikat az érintettek felé
- a tanári állás jobban fizetővé és népszerűbbé tétele
- a civil szféra bevonása a fiatalok politikai nevelésébe
- az oktatásügy prioritásának javítása a politikai életben
- olyan hálózatok és IKT eszközök fejlesztése, amik a fiatalok lehetőségeit összegzik
- találkozók szervezése ifjúsági szervezetek és foglalkoztatók között
- a gyakorlati munka kötelezővé tétele az oktatás során
- a fiatalok demokratikus jogainak oktatásba való bevonása
- olyan jó példák társadalmi népszerűsítése, amik fiatalokról szólnak, és a felnőttekben lévő előítéleteket csökkentik
- a fiatalok körében az olyan önkéntes munka ösztönzése, ami egyben munkagyakorlatot is ad
- a fiatalok parlamenti tagságának kötelezővé tétele
- a fiatalok körében, a parlamenti pozíciók népszerűsítése
- nemzeti és regionális ifjúságügyi önkormányzatok létrehozása
- ifjúsági szervezetek ösztönzése arra, hogy fiatalok által megvalósított projekteket valósítsanak meg
- Ifjúsági Demokráciai Koordinátorok kinevezése nemzeti és regionális szinten
- a politikusok eszköztárának bővítése, hogy a fiatalok nagyobb mértékben vonhassák a döntésekbe
- a párttagság esetében, a minimális korhatár csökkentése
- a fiatalok által koordinált média hatásának növelése a társadalomban

A résztvevők találkozhattak a Västernorrland Megyei Önkormányzat politikusaival, ami minden résztvevő számára win-win helyzet volt. A fiatalok elmondhatták javaslataikat a fiatalkori demokratikus és politikai részvétellel kapcsolatban és közvetlenül tehettek fel kérdéseket- A politikusok meghallgatták az előbbieket és cserébe ők is kérdezhettek.
Néhány kérdés témája a politikusok felé:
● EU bürokrácia,
● Lehetőségek az ifjúsági demokratikus részvétel szélesítése felé.

Egy délután a résztvevők csoportokra osztva kérdezték Härnösand lakosait. Az egyik kérdésre, miszerint fontos-e szerintük a fiatalok aktív részvétele a demokratikus életben, 23-ból 21 megkérdezett igennel válaszolt. A másik két válaszadóból egy nem tudott válaszolni a kérdésre, egy pedig nem tartotta fontosnak. A másik kérdésre, miszerint éppen elégséges-e, a 23-ból 12 válaszadó azt gondolta, hogy a fiatalok demokratikus részvétele nem elégséges pillanatnyilag.
A kérdezők rákérdeztek arra is, hogy miért fontos a részvétel. Alább a válaszok:

15-30 éves kor:
”fontos a részvétel, végtére is a jövőnkről szól”
”A fiatalok máshogy gondolkodnak, de a fiatalok és az idősebbek is ugyanazon a jövőn osztoznak.”
” Mélyebb részvétellel a fiatalok jobban megérthetik a társadalom dolgait, és eredményesebb tagjai lehetnek annak”.

31-45 éves kor:
” Fontos, hogy a fiatalok részt vegyenek az őket érintő politikai döntésekben, ők tudják, mi a legjobb számukra.”
” A fiatalok kötelessége megérteni a dolgok működését, hogy együtt dolgozhassanak a döntéshozókkal.”

46-65 éves kor:
” A fiataloknak új nézőpontjuk és új ötleteik vannak. Az ország sosem fog változni, ha csak öregek irányítják.”
”Fontos a fiatalok bevonása, mert egy idő után nekik kell gondoskodniuk az ország megfelelő működéséről.”

A fiatalok demokratikus részvételének hiánya az egész világon probléma. Még ha Svédország fejlettebbnek is számít sok európai országnál, még hosszú utat kell bejárnia, amire a fiatalokat be tudja vonni a magas szintű politikai döntéshozásba. A kulcs ehhez, hogy mindenki nézzen a saját országhatárán és az EU-n túlra, és tanuljon más országok társadalmaitól – ez a projekt volt ennek a legjobb példája. minden résztvevő számára kifejezetten hasznos volt találkozni a többi ország résztvevőivel, sokat tanulhattak Svédország, Magyarország és Törökország demokratikus rendszeréről és a fiatalok szerepéről. A határokon átívelő lehetőségek tisztább képet adnak a résztvevőknek, a saját országuk működésével kapcsolatban is.
A résztvevők megegyeztek, hogy egy közös határozatban egyesítik a megtalált problémákat és megoldásokat a fokozott fiatalkori demokratikus részvétel terén.

Miért van szükség a fiatalkori demokratikus részvétel erősítésére?
Mik a közös, és mik a különböző problémák?
Hogy tudjuk ezeket megoldani?

1. Olyan környezet létrehozása a fiatalok számára, amiben biztonságosan és kényelmesen vehetnek részt a politikai életben.
- a fiatalok képzése a demokratikus életben adatott jogaikról
- minden diák részére ifjúsági és demokráciai tréning nyújtása az iskolákban
- mások inspirálása mentorságra, a fiatalok demokratikus életben való részvételéhez
- a parlamentek befolyásolása, ifjúsági mentorok bevonására
- olyan versenyek rendezése a fiatal nagykorúak számára, ahol be tudják mutatni a releváns tudásukat és képességeiket
- beazonosítani és terjeszteni azokat a jó példákat, amik bemutatják a fiatalok politikai életben való részvételét
- azon dolgozni, hogy nőjön az ifjúsági projektek száma
- az iskolák inspirálása azzal a céllal, hogy több közösségi jellegű oktatást biztosítsanak
- az iskolák ösztönzése arra, hogy a diákokban már nagyon fiatal korban tudatosítsák, hogy a minden rendben van azzal, ha valaki, valamilyen m ódon különbözik az átlagtól.

2. A rendszer és a struktúra javítása
- azon kutatások számának növelése, amik a fiatalok politikai életben való részvételének hatásait vizsgálják
- vizsgálni és eltüntetni a kor/nem által behatárolt hierarchiai berendezkedést
- a civil szféra strukturális erősítése
- a parlamentek inspirálásra annak engedélyezésére, hogy a képviselők névtelen indítványokat adhassanak be
- a mostaniaknál sokkal hatékonyabb szabályzás bevezetése a diszkrimináció terén
- dolgozói jogok erősítése
- olyan környezet megteremtése, amiben a fiatalok nyugodtan szerveződhetnek, anélkül hogy a sebezhetőségtől vagy a nyilvánosságtól félniük kellene

3. A hozzáállás és a képviselet fejlesztése.
- viták generálása
- olyan projektek lebonyolítása, amik az alapvető hozzáállást befolyásolják
- A felnőttek biztatása arra, hogy több, fiataloknak szóló politikai programot biztosítsanak
- a fiatalok politikai aktivitásra való hajlandóságának erősítése
- olyan új utak keresése, amik a fiatalok és az idősebbek között megfelelő kommunikációt eredményeznek
- a fiatalok népszerűsítése a médián keresztül
- olyan projektek generálása, ami egyaránt von be fiatalokat és idősebbeket is
- több ifjúsági csere biztosítása
- az olyan oktatás terjesztése, ami vallással kapcsolatos tudást biztosít

4. Az ifjúság bevonását követő, esetleges politikai torziók kiküszöbölése.
- minden iskolát arra ösztönözni, hogy kievezzen ún. „ifjúsági nagyköveteket”, akik az iskolát képviselhetik
- megbízható kapcsolat létrehozása a politikusok és a fiatalok között
- olyan közösségi terek létrehozása, ahol a fiatalok és a politikusok találkozhatnak, tanácskozhatnak, tervezhetnek
- egy olyan, kibertérben lévő politikai aréna létrehozása, ahol a fiatalok megoszthatják egymással a gondolataikat, észrevételeiket név nélkül
- mások inspirálása arra, hogy ifjúsági mentorokká váljanak
- a parlamentek ösztönzése mentorok kinevezésére a fiatal politikusok mellé
- a politikai szereplők a és a fiatalok közti kommunikáció fejlesztése
- a szervezetek alapításakor szükséges bürokratikus feladatok csökkentése

5. lépések afelé, hogy a fiataloknak hasonló esélyeik legyenek, mint a felnőtteknek.
- annak segítése, hogy a fiatalok kifejezhessék fenntartásaikat az oktatási rendszerrel kapcsolatban
- tudásbővítés arról, hogy más országokban hogyan áramlik a pénz az iskolák felé, és ennek elemzése
- a fiatalok inspirálása arra, hogy békés akciókat szervezzenek az iskolákban történő esetleges jogtalanságokkal szemben
- annak segítése, hogy a fiatalok meg tudják fogalmazni és továbbítani tudják problémáikat az érintettek felé
- a tanári állás jobban fizetővé és népszerűbbé tétele
- a civil szféra bevonása a fiatalok politikai nevelésébe
- az oktatásügy prioritásának javítása a politikai életben
- olyan hálózatok és IKT eszközök fejlesztése, amik a fiatalok lehetőségeit összegzik
- találkozók szervezése ifjúsági szervezetek és foglalkoztatók között
- a gyakorlati munka kötelezővé tétele az oktatás során
- a fiatalok demokratikus jogainak oktatásba való bevonása
- olyan jó példák társadalmi népszerűsítése, amik fiatalokról szólnak, és a felnőttekben lévő előítéleteket csökkentik
- a fiatalok körében az olyan önkéntes munka ösztönzése, ami egyben munkagyakorlatot is ad
- a fiatalok parlamenti tagságának kötelezővé tétele
- a fiatalok körében, a parlamenti pozíciók népszerűsítése
- nemzeti és regionális ifjúságügyi önkormányzatok létrehozása
- ifjúsági szervezetek ösztönzése arra, hogy fiatalok által megvalósított projekteket valósítsanak meg
- Ifjúsági Demokráciai Koordinátorok kinevezése nemzeti és regionális szinten
- a politikusok eszköztárának bővítése, hogy a fiatalok nagyobb mértékben vonhassák a döntésekbe
- a párttagság esetében, a minimális korhatár csökkentése
- a fiatalok által koordinált média hatásának növelése a társadalomban

• Ugrás a fejlécre
• Ugrás a navigációra
• Ugrás a láblécre