Választójog a nemzeti és etnikai kisebbségek települési önkormányzati képviselőinek választásán

A települési kisebbségi önkormányzati választáson az szavazhat, aki

• a fent felsorolt 13 kisebbség egyikéhez tartozik, és a kisebbséghez tartozását nyilatkozatával vállalja,
• 2010. október 1. napjáig nagykorúvá váló magyar állampolgár,
• a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik,
• szerepel a kisebbségi választói jegyzékben.

Az említett feltételeknek akkor is meg kell felelnie, ha jelöltként kíván indulni. A kisebbségi választásokon tehát csak akkor szavazhat, és csak akkor lehet jelölt, ha – kérelmére – a jegyző felveszi a kisebbségi választói jegyzékbe!

A kisebbségi választói jegyzék

A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételét 2010. július 15. napján 16 óráig kérheti a lakóhelye szerinti település jegyzőjétől az itt található nyomtatványon, amelyet kitöltés után kinyomtatva és aláírva a polgármesteri hivatal épületében található gyűjtőládába dobhat be, vagy levél útján juttathat el a jegyzőhöz. A levélnek július 15-ig meg kell érkeznie a polgármesteri hivatalba!

Csak egy kisebbség választói jegyzékére kérheti felvételét, ellenkező esetben valamennyi kérelme érvénytelen.

Ha ön a kérelemnyomtatványt hiánytalanul kitölti, és határidőben eljuttatja a jegyzőhöz, továbbá magyar állampolgársággal és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik, a jegyző felveszi önt az adott kisebbség választói jegyzékébe.

A választójogát csak azon a településen gyakorolhatja, ahol bejelentett lakcímmel rendelkezik. Ha tehát a kisebbségi választói jegyzékbe vételét követően más településre költözik, választójoga is megszűnik! (Ha július 15-e előtt változtat lakcímet, akkor természetesen az új lakcíme szerinti településen még kérheti a választói jegyzékbe vételét.)

A kisebbségi választói jegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat

Ha a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételét a jegyző megtagadja, erről önt haladéktalanul értesíti. A kisebbségi választói jegyzékbe vételt megtagadó döntés ellen a határozat kézhezvételét követő 3 napon belül nyújthat be kifogást a határozatot hozó jegyzőhöz. Amennyiben a jegyző helyt ad a kifogásnak, módosítja a kisebbségi választói jegyzéket. Ha a kifogásnak nem ad helyt, azt a beérkezését követő napon automatikusan megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak.

A választás kitűzése

A kisebbségi önkormányzati választást akkor tűzi ki a helyi választási bizottság, ha a településen az adott kisebbség választói jegyzékében szereplő kisebbségi választópolgárok száma a választás kitűzésének napján eléri a 30 főt.

Jelöltállítás

Jelöltet csak olyan – az egyesülési jogról szóló törvény szerinti, közhasznú vagy nem közhasznú – társadalmi szervezet állíthat, amelynek a választás évét megelőző legalább 3 éve alapszabályában rögzített célja az adott kisebbség képviselete. Független jelöltek indulására a törvény nem biztosít lehetőséget.
Jelölt csak a lakóhelye szerinti kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgár lehet. A választópolgár – lakóhelyétől függetlenül – bármely településen jelölhető. A lakóhelytől eltérő településen jelöltként történő nyilvántartásba vételnek nem akadálya, ha a jelölt lakóhelyén nem kerül sor települési kisebbségi önkormányzati választás kitűzésére.

A jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy

• vállalja az adott kisebbség képviseletét,
• ismeri az adott kisebbségi közösség nyelvét,
• ismeri az adott kisebbségi közösség kultúráját és hagyományait,
• korábban volt-e más kisebbség kisebbségi önkormányzatának tagja vagy tisztségviselője.

A jelölt nyilatkozata nyilvános, azt bárki megismerheti.

Szavazás

A szavazásra településenként e célra létrehozott, önálló szavazókörben (szavazókörökben) kerül sor, melynek címéről és a szavazás időpontjáról a jegyző a választás kitűzését követően értesítőt küld.

A szavazólapon az érintett kisebbség minden jelöltje feltüntetésre kerül, kisorsolt sorrendben. A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete 5 tagú, ezért szavazni legfeljebb 5 jelöltre lehet. Képviselők a legtöbb szavazatot kapott jelöltek lesznek.

Személyes és különleges adatok kezelése a kisebbségi választáson

A választás során a személyes és különleges adatok kezelése mindvégig az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelő módon történik. A törvény meghatározza az adatkezelés célját és az adatkezelők körét is. Ennek megfelelően a kisebbségi választói jegyzék – a számadatok kivételével – nem nyilvános, abba csak a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság tekinthet bele feladatainak végrehajtása érdekében.
A kisebbségi választói jegyzék a szavazás eredményének jogerőssé válását követően haladéktalanul megsemmisítésre kerül.

Területi és országos kisebbségi önkormányzatok

Amennyiben az adott kisebbség megfelelő számú települési kisebbségi önkormányzattal rendelkezik, 2011 márciusában a kisebbség területi és országos önkormányzatot hozhat létre. A területi és országos önkormányzatot a települési kisebbségi önkormányzati képviselők (elektorok) választják.

A települési kisebbségi önkormányzati választáson az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett olyan társadalmi szervezetek (ide nem értve a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett szervezeteket), indulhatnak, amelynek alapszabályában legalább 3 éve rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete.

Ahhoz, hogy a kisebbségi szervezet jelöltet állíthasson, a választási bizottságnál először magát a jelölő szervezetet kell nyilvántartásba vetetni, mégpedig olyan időpontban, hogy a jelölt bejelentésének idejére már megtörténjen a szervezet nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vételhez a jelölő szervezetet be kell jelenteni

• az Országos Választási Bizottságnál, ha a szervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani,
• a területi választási bizottságnál, ha a szervezet csak egy megye, illetőleg csak a főváros területén, de azon belül több településen, fővárosi kerületben kíván jelöltet állítani,
• a helyi választási bizottságnál, ha a szervezet csak egy településen vagy fővárosi kerületben kíván jelöltet állítani.

A jelölő szervezet bejelentését a PK nyomtatvány kitöltésével és személyes leadásával vagy postai megküldésével kell megtenni. A nyomtatványhoz mellékelni kell a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a bíróság által 2010. július 16-át követően kiállított kivonatot, továbbá a kisebbségi szervezet 2007. január 1. előtt hatályban volt, valamint a bejelentés napján hatályos alapszabályát.

Ha a szervezet kéri, hogy nevét a kisebbség nyelvén is feltüntessék a szavazólapon, a PK nyomtatványhoz csatolni kell az N jelű nyomtatványt is.

A jelölő szervezetet a választási bizottság a bejelentését követő 2 napon belül veszi nyilvántartásba.

A választáson a választási bizottsághoz bejelentett és nyilvántartásba vett jelölő szervezetek által állított jelöltek indulhatnak. A választáson csak olyan személy lehet jelölt, aki az adott kisebbség kisebbségi választói jegyzékében szerepel, akár azon a településen, ahol jelöltként indul, akár más településen.

A jelöltet 2010. szeptember 3-án 16.00 óráig lehet bejelenteni a helyi választási bizottságnál. A bejelentést az EK jelű formanyomtatványon kell megtenni.

Ha a jelölt kéri, hogy nevét a kisebbség nyelvén is feltüntessék a szavazólapon, az EK nyomtatványhoz csatolni kell az N jelű nyomtatványt is.

A jelöltet a helyi választási bizottság a bejelentését követő 2 napon belül veszi nyilvántartásba.

Ha a választópolgárt több helyen is jelöltnek ajánlották, legkésőbb 2010. szeptember 7-én 16.00 óráig kell nyilatkoznia arról, hogy melyik jelölést fogadja el.

A jelöltet állító jelölő szervezetek a helyi választási bizottságba jogosultak egy-egy tagot megbízni. A szavazatszámláló bizottságba nincs lehetőség delegált tag megbízására.

A megbízott tagot a jelölő szervezet jelöltjének jogerős nyilvántartásba vételét követően, de legkésőbb 2010. szeptember 17-én 16.00 óráig lehet bejelenteni a helyi választási bizottság elnökénél. A bejelentés során meg kell adni a delegált nevét, lakcímét és személyi számát.

A megbízott választási bizottsági tag bejelentésére a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett képviselője vagy az általa adott írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazott személy jogosult, de a meghatalmazással rendelkező képviselő további meghatalmazást is adhat.

A közös listát állító jelölő szervezetek közösen bízhatnak meg tagot a helyi választási bizottságba.

A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint jelölt. Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek

A megbízott tag a saját kisebbségét érintő kérdésekben szavazati joggal rendelkezik a bizottságban, a bizottság napirendjén lévő egyéb kérdések megvitatásában viszont csak tanácskozási joggal vehet részt. Egyébként a jelölő szervezet által megbízott választási bizottsági tag jogai és kötelezettségei megegyeznek a választott tagokéval. Így a megbízott tag nemcsak figyelemmel kíséri a választási bizottság munkáját, hanem tevékenyen részt vesz benne, a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerhet. A tevékenysége során tudomására jutott személyes adatokat azonban sem az őt megbízó jelölő szervezet vagy független jelölt részére, sem bárki másnak nem adhatja ki!

A választás állami költségvetéséből nem jár tiszteletdíj a megbízott tagok részére, a jelölő szervezet azonban díjazásban részesítheti az általa megbízott tagot.