• Somogy Megyei Önkormányzat
  • Cím: 7400 Kaposvár, Fő u. 10.
  • Telefon: +36 (82) 898-246
  • E-mail: hivatal@som-onkorm.hu
Megyeháza Kaposvár Fő utcáján

Megyeháza Kaposvár Fő utcáján

Hírek / A megyék feladata, hogy felvállalják a vidék életének szervezését 2016. November 28. 07:53

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) A vidék teszi a dolgát címmel konferenciát szervezett, mely november 24-én, a Pest Megyei Önkormányzat dísztermében került megrendezésre. Az esemény a Vidékstratégia 2016 konferenciasorozat részeként, a Herman Ottó Intézettel (HOI) együttműködésben, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ szakmai támogatásával valósult meg.

A rendezvénnyel a MÖOSZ arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a vidék életének szervezése a helyi emberek, a megyei önkormányzatok és az országos kormányzati szervek közös feladata. Ennek megfelelően az előadók sorában megyei önkormányzatok elnökei, kormányzati szereplők, valamint helyi (megyei) civil és gazdasági szervezetek vezetői egyaránt szerepeltek.

Az előadások három fő téma köré csoportosultak: a vidéki gazdaság megerősítése, a vidéki társadalom szervezése és a vidék működését biztosító állami tevékenységek szervezése. A konferencián három szekcióban összesen 18 felszólalás hangzott el, melyek konkrét történeteken keresztül járták körbe a vidék számára fontos kérdéseket.

A konferenciát Szabó István, a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a MÖOSZ és a megyék feladata az, hogy felvállalják a vidék életének szervezését. Elsősorban azokat az ügyeket és kezdeményezéseket kell felkarolniuk, melyek a helyi közösségek számára fontosak – amelyek jobbá teszik a helyiek életét, s előre viszik a magyar vidéket.

Az első szekcióban felszólalt Oláh Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára, aki a terület- és településfejlesztés aktualitásairól tartott előadást, különös tekintettel a megyei és területi önkormányzatok uniós fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre. Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára bemutatta a Szelíd térségfejlesztés nevű, helyi gazdaságfejlesztést célzó programsorozatot, amely az NFM és a HOI együttműködésében valósult meg. Emellett olyan vidéki szervezeteket mutatott be, melyek a környezetvédelem és fenntarthatóság ügyéért állnak ki, többek között a Klímabarátok Egyesületét és a Magyarország Éghajlatvédelmi Szövetségét.

Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet főigazgatója, a rendezvény társkonferenciájának szervezője is előadást tartott. Olyan sikeres vidéki projekteket vett számba, amelyek uniós finanszírozási forrás támogatása nélkül valósultak meg, mint például a Mesés Hetés kezdeményezés vagy a Tanyafejlesztési Program. A szekció utolsó felszólalója Szabó Gellért, a Faluszövetség elnöke és Szentkirály polgármestere, aki saját községének példáján mutatta be, hogy mi tehet élővé egy vidéki kistelepülést. A közösségi összefogás erejét hangsúlyozta, amit a fejlődés egyik legfontosabb alapkövének tart. Rámutatott, hogy a falvak társadalmi, politikai jelentősége nagyobb, mint ahogyan azt a közfinanszírozás jelenlegi rendszere értékeli.

A második szekciót Csatári Bálint geográfus, egyetemi oktató nyitotta meg. Felszólalásában az elmúlt évtizedek legfontosabb vidékkutatásait idézte meg, melyek a tudományos kutatás és a gyakorlati vidékfejlesztés között sajátos átmenetet jelentenek. Hangsúlyozta, hogy bármilyen vidékstratégia csak akkor lehet sikeres, ha biztos elméleti alapokon nyugszik. Beszélt többek között a vidék népesség meg- és eltartó erejének vizsgálatáról, valamint a tanyakutatási programról is. Németh Nándor településfejlesztési szakember, a Gyulajért Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mutatta be a Tolna megyei Gyulaj példáján keresztül, hogy egy hátrányos helyzetű, elszegényedett falu miként képes fordítani a sorsán. Kiemelte, hogy nincs egységes, mindenhol jól működő recept. A gyulaji tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen település fejlesztését a helyi gazdaság fejlesztése, a közösségfejlesztés valamint a hitélet és erkölcsi megújulás hármas rendszerében érdemes megközelíteni.

Horváth Tihamér építési vállalkozó, a kehidai termálfürdő ügyvezetője néhány éve önellátó, a lehető legkevesebb köztes szereplőt beiktató mintagazdálkodást hozott létre vindornyalaki birtokán. Előadásában a munka és az elért eredmények megbecsüléséről, valamint a jó életérzés tudatos keresésének fontosságáról beszélt. Skuczi Nándor a Nógrád Megyei Önkormányzat elnöke előadásában azt mutatja be, hogy a megyék, a megyei és települési önkormányzatok milyen szerepet tölthetnek be a helyi "kincsek", a megyei kultúra, értékek és identitás megőrzésében. A Nógrádikumok bemutatása mellett a megyenapok közösség-összetartó szerepét emelte ki.

Tuczainé Régvári Marietta a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Kríziskamra Mintaprojektjét ismertette, melynek keretében megváltozott munkaképességű embereknek teremtenek munkalehetőséget. A modell lényege, hogy a karitász egyhézi intézményekben biztosítja a munkavégzés körülményeit, miközben a foglalkoztató minden esetben egy nagyvállalat. Kálmán Peregrin ferences szerzetes, a Mátraverebély-Szentkúti kegyhely igazgatója előadásában azt mutatja be, hogy a nemzeti kegyhellyé nyilvánítás és a felpezsdülő vallási életet kiszolgáló beruházások miként váltak a halmozottan hátrányos helyzetű Nógrád megyei település felzárkózásának motorjává.

A konferencia harmadik, egyben utolsó szekcióját Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára nyitotta meg. Előadásának fő témája a szociális szolgáltatások fejlesztése, elérhetőségének javítása és a komplex programokon keresztüli közösségfejlesztés volt. Hangsúlyozta, hogy ezek a szolgáltatások csak akkor tudnak hatékony segítséget nyújtani, ha van egy olyan helyi szereplő, aki összehangolja azokat, így biztosítva hosszú távon is fenntartható működésüket. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára a természetvédelem és a tájvédelem fontosságáról beszélt, továbbá bemutatta az egyedi tájértékek rendszerét, illetve a néhány éve alapított Magyar Táj díjat.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat elnöke a területi egyenlőtlenségekről beszélt, melyek a területfejlesztés egyik legnagyobb kihívásának tekinthetőek. Különösen akkor, ha nemcsak vidék és főváros dimenziójában, hanem például egy megye területén belül is érvényesülnek, mint Heves megyében is. Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat elnöke előadásában a határokon átívelő együttműködésekről, a kulturális örökségvédelemről és az ebben rejlő fejlesztési lehetőségekről beszélt. A Középkori Templomok Útja nevű projektet mutatta be: a több országon átívelő közös turisztikai útvonal a Kárpát-medence egyik legmeghatározóbb tematikus útvonalává nőtte ki magát az elmúlt években.

Keczkó Péter, a nagycserkeszi Penta TÉSZ termelői szövetkezet elnöke a 2015-ben, a meggypiacon lezajlott árharc előzményeit és legfontosabb történéseit ismertette. Történetük arra mutat rá, hogy a vidéki termelők összefogással komoly eredményeket képesek elérni. Naszvadi Balázs, a Tolna Megyei Önkormányzat Vidék- és Területfejlesztési Osztályának vezetője azt járta körbe, hogy milyen lehetőségeket jelenthet a Sió menti környezeti, gazdasági és társadalmi fejlesztések összehangolása egy nagyszabású fejlesztési projekt keretében.

A konferenciát Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elnöke zárta. Felhívta a megyék figyelmét, hogy nem elég, ha a vidék csak teszi a dolgát – a mindennapi rutinok továbbvitele mellett elengedhetetlen a folyamatos megújulás, új utak és lehetőségek keresése, új feladatok felvállalása. Ez a konferencia a megújuláshoz vezető út első, ámde annál fontosabb lépése.

 

Vissza az előző oldalra