Keresés
Somogy Megye Főispánjai, Alispánjai
Somogy megye főispánjai és alispánjai
Az ispán (megyésispán) eredetileg a megyék élére állított királyi tisztségviselő. Az 1290:3 tc. szerint csak nemes ember tölthette be ezt a tisztséget. A középkorban a megyésispánságok jelentős részét országos vagy udvari főméltóságok viselték. A megyésispánt a király nevezte ki meghatározatlan időre. A XIV. század közepéig authentikus pecséttel rendelkezett, és az ország bárói közé számították. A megyésispánok főispán elnevezése csak a XVI. század elejétől vált általánossá. A főispán a középkorban a király előtt tette le esküjét. A XVI. századtól a vármegyék megkövetelték, hogy az eskütétel előttük történjen. II. József idejében (1785-1790) szünetelt a főispáni állás, helyette királyi biztosok töltötték be a tisztséget. A XIX-XX. században többször is változtattak a tisztség tartalmán, de fő funkciói megmaradtak: a főispán az állam képviselője volt a törvényhatósági közigazgatásban, akit ekkor már a belügyminiszter előterjesztésére az uralkodó nevezett ki, és a törvényhatósági közigazgatásban a főispán volt a törvényhatósági közgyűlések elnöke. A tisztséget 1950-ben megszüntették.
Az alispán a megyésispán, illetve a főispán azzal magánjogi viszonyban álló helyettese, a megyei hierarchiában az utána következő tisztviselő. Kezdetben csak bíráskodási funkcióiban helyettesítette az ispánt. Az alispán (vicecomes) elnevezés a XIV. században vált általánossá. Kinevezése a megyésispán joga volt, aki többnyire familiárisi szerződésben kikötött feltételek mellett tetszése szerinti időre alkalmazta. Az 1291:4 tc. tiltotta meg a nem nemesek kinevezését erre a tisztségre. A XIV. század végére már az alispán elnökölt a megyei törvényszékeken, gyakran helyettesítette urát, a megyésispánt a közgyűléseken. Számuk nem volt meghatározva, rendszerint egy-kettő, de néha három-négy is lehetett. Mátyás uralkodásának idejére (1458-1490) válik jellemzővé az a későbbiekben meghonosodott gyakorlat, hogy a megyebeli nemesség befolyással bírt az alispán megválasztására. 1504-ben rendelték el, hogy az alispánt a vármegyei nemesség megegyezésével nevezze ki a főispán, majd az 1548:70. tc. kimondta, hogy az alispánt a vármegye nemessége válassza. Ettől kezdve az alispán volt a vármegyei közigazgatás feje, aki mint a vármegye közönsége által hat évre választott legfőbb tisztviselő már nem volt a főispánnak alárendelve, hanem önállóan intézte a megyei közigazgatást. Számuk továbbra is általában kettő, ritkábban három volt. Bár a XIX. század második felétől a XX. század közepéig terjedő időszakban a vármegyei hivatalok jelentősége csökkent, az alispánok a közigazgatás fejeiként komoly hatással voltak a megyék közéletére, és mint Somogyban is tapasztalhattuk, az alispánok sokoldalú tevékenysége és lokálpatriotizmusa meghatározta megyénk arculatát, fejlődését.
Somogy vármegye ispánjairól 1266-tól vannak pontos adataink A középkori ispánokat okleveles említések alapján tudjuk beazonosítani. Tevékenységük pontos időhatárait nem ismerjük, csupán az adott forráshely idejét jelöljük.
Főispánok:
1294-1299. Héder nembeli Ivánka
1301-1309. Kőszegi Henrik főispán
1310-1316. Kőszegi János
1316-1318. Szécsi Pál
1319-1324. pozsegai Gilétfi Miklós
1325. Felsőlendvai Miklós
1325-1328. Ákos nembeli Mikcs
1328-1333. Druget János
1333-1336. Jolsvai Leusták
1336. Paksi Olivér
1336-1340. Jolsvai Leusták
1340-1349. Frangepán Bertalan
1349-1362. Paksi Leusták
1362-1367. Paksi János
1371-1374. Vásári Tamás
1374. Nelipčić Iván
1375-1376. Ostfi János
1387-1392. Lackfi István
1394-1395. Dabia István
1395-1401. Kanizsai István
1405. Szerdahelyi Ders Márton
1409-1413. Marcali Miklós
1413-1422. Marcali Dénes
1427-1444. Marcali Imre
1440-1444. Marcali János
1441-1444. Marcali György
1444. Marcali István
1444. Tamási Henrik
1444-1458. Újlaki Miklós
1449-1458. Marcali János
1460. Újlaki Miklós
1470-1474. Marcali László
1479. Korotnai János
1480. szenterzsébeti Forster György
1481-1490. Korotnai János
1490-1493. Derencsényi Imre
1493-1505. Butykai Péter
1505-1534. Báthory György
1516-1530. Báthory István
1532-1566. Báthory András
1535-1543. Török Bálint
1545-1552. Tachy Ferenc
1552-1555. Kányaföldi Kerecsényi László
1556-1561. Horváth Márk
1563-1566. Báthory András
1567-1584. Báthory Miklós
1569-1570. Báthory György (Báthory Miklóssal együtt)
1573-1584. Báthory István (Báthory Miklóssal együtt)
1585-1605. Báthory István (egyedül)
1605-1643. Bánffy Kristóf
1644-1645. Bánffy István
1645-1664. Zrínyi Miklós
1670-1683. Esterházy Ferenc
1683-1691. Zrínyi Ádám
1691-1703. Esterházy Gábor
1703-1734. Nádasdy Tamás
(1731-) 1734-1740. Sigray József.
1740-1747. Patachich Sándor
1747-1772. Batthyányi Károly
1772-1785, 1790-1798. Sigray Károly
1785-1786. Széchényi Ferenc (királyi biztos)
1786-1790. Splényi József (királyi biztos)
1798-1811. Széchényi Ferenc
1811-1821. Teleki László
1822-1830. Sigray József
1831-1845. Kaposmérei Mérey Sándor
1845-1848. Czindery László
1848-1849. Nádasdi Sárközy Albert
1860. Jankovich László
1861. Mérey Károly
1865, 1867-1886. Jankovich László
1886-1892. Vizeki Tallián Béla
1893-1906. Vizeki Tallián Gyula
1906-1910. Kapotsfy Jenő
1910-1917. Makfalvy Géza
1918-1919. Széchényi Aladár
1919. Svastics Nándor (kormánybiztos)
1920-1926. Sárközy György
1926-1931. Keresztes-Fischer Ferenc
1931- 1935. Szapáry Lajos
1935-1938. Igmándy Hegyessy László
1938-1939. Nagybarcsai Barcsay Ákos
1939-1944. Széchényi Endre
1944-1945. Szathmáry Lajos
1945-1946. Vidovics Ferenc
1946-1947. Fekete Tibor
1947-1950. Bobánovics Jenő
Alispánok:
1266. Ders fia: István, alispán.
1294. Pál alispán, aki Héder nembeli Ivánka főispán alispánja volt.
1298-1299. Péter ispán, Ivánka alispánja.
1303-1322. Miklós mester alispán.
1322. István alispán.
1322. Pál alipán.
1325. Rádi Márk alispán
1328. Tamás alispán.
1336. Pál
1342-1343. Endryo, Frangepán Bertalan alispánja
1346-1349. Konth, Frangepán Bertalan alispánja
1353-1361. Nagy Pál Paksi Leusták alispánja.
1367. János.
1372. Zalai György Vásári Tamás alispánja.
1375-1376. Herbord
1383. Misserof László
1384. Athinai István
1384. Kisbándi Miklós
1390. Hetyei János
1394-1396 Nagy Domonkos
1397-1400. Chernel István
1405. Pál
1407. Szentpéteri Kiss György
1409-1410. Garázda Dénes és Kalaznói László
1410. Acsai György és Acsai Péter
1412. Sulyok Miklós és Szilágyi Gergely
1418. Kürtösi Gergely, Vityai Balázs, Sulyok Miklós
1418-1421. Garázda György
1421. Krewz Miklós
1424. Szentlászlói Mihály
1427. Kutasi Gergely és Keszői György
1428-1430. Gellyei János
1428. Osztopáni Péter
1428-1430. Jánosi István
1429. Garázda és Bicskele Imre
1430. Berkesi János
1433. Oroszi János és Szakadáti Balázs
1435. Perneszi Pál és Zicsi Balázs
1435-1437. Vityai László és Osztopáni Zöld Péter
1443. Derecskei István Marcali György alispánja.
1444-1446. Perneszi Pál Marcali Imre alispánja.
1444, 1450. Fajszi Miklós Marcali Imre alispánja.
1444-1446. Laki Thúz Péter Újlaki Miklós alispánja
1444, 1449. Berekfalvi Zopa Péter Újlaki Miklós alispánja
1444, 1452-1454. Endrédi Somogyi Imre Újlaki Miklós alispánja
1446, 1450. Mesztegnyői Szerecsen György Újlaki Miklós alispánja
1449. Torvaji Ugron Imre Újlaki Miklós alispánja
1452-1458. Dombai Miklós Újlaki Miklós alispánja
1452-1455. Szentgyörgyi Vince Tamás Újlaki Miklós alispánja
1453. Szerecsen György és Fajszi Miklós
1454. Endrédi Somogyi Imre, Dombai Miklós és Szentgyörgyi Vince Tamás
1455. Dombai Miklós és Szentgyörgyi Vince Tamás
1458. Dombai Miklós és Laki Thúz Miklós
1460. Alapi András és Szentgyörgyi Vince Tamás
1463. Mesztegnyői Szerecsen György, Torvaji Ugron István és Korotnai János
1467. Billyei György és herántfalvi Heránt Péter.
1468. Billyei György és kölkedi Sós Balázs
1468. siklósi Kakas Mihály, Körtvélyesi Miklós és kölkedi Sós Balázs
1469. szenterzsébeti Forster György és kölkedi Sós Balázs
1470. Laki Márton és Kis Mihály
1473. Dombai Miklós és siklósi Kakas Mihály
1474. Dombai Miklós és Bajoni Balázs
1475. Fajszi Gergely, Varaszlói Mihály és Gellyei Ferenc
1476. Andyas zákányi várnagy és Orczi Péter
1476. bári Rácz Miklós és Megyeri Miklós
1480. bári Rácz Miklós és besenyői Nagy Tamás
1480-1481. bári Rácz Miklós és Varaszlói Mihály
1483. bári Rácz Miklós, besenyői Nagy Tamás és kékcsei Porkoláb Balázs
1486. szenterzsébeti Szólát Lőrinc és zágorhidai Tárnok Gáspár
1487. szenterzsébeti Szólát Lőrinc és Recski István
1488. Recski István, nagyvölgyi Fosztó Péter és Szentbenedeki Péter
1490. Recski István, nagyvölgyi Fosztó Péter és Gellyei László
1491. Billyei Péter
1492. Billyei Péter, Tőli Imre és Derzsi Kelemen.
1493. Gordovai Fáncsy János, Gellyei László és Andocsi János
1494. ági Horváth Péter, Gellyei László és Andocsi János
1495. ági Horváth Péter és Andocsi János
1496. ági Horváth Péter, Gellyei László és Andocsi János
1498. ági Horváth Péter és Kürtösi Izsép János
1499-1500. Kürtösi Izsép János és herántfalvi Heránt Bertalan
1501. Kürtösi Izsép János
1501. Kürtösi Izsép János, Kutasi Balázs és Gellyei László
1504. Kürtösi Izsép János és túri Szántai János
1505-1508. Fajszi János
1509-1514. túri Szántai János és Keresztúri Benedek
1515. Perneszi Miklós és túri Szántai János
1516. Perneszi Miklós
1519. Fajszi János és Perneszi Miklós
1520-1523. Fajszi János
1524. endrédi Somogyi ferenc és Keresztúri Benedek.
1617. Eördögh Simon és Pethő Gáspár
1625. Osztopáni Perneszi Ferenc
1639. Nádasdy Darabos László és Osztopáni Perneszi Ferenc
1648. Nádasdy Darabos Miklós és Osztopáni Perneszi Ferenc
1660-1661. Széplaki Botka Ferenc
1661. Lipics Márton
1673-1675. Sándor Gergely
1673-1675. Chernel Mihály
1695-1703. Bezerédy István
1703. Gábor György
1703-1709. Szegedy Pál
1708. Sankó Boldizsár
1708-1709. Lengyel Miklós
1709. Bessenyey László
1710-1727. Madarász László
1713. Sankó Miklós
1727-1736. Festetics Kristóf
1736-1748. Somssich Antal
1748-1759. Zalapatakai Nagy János
1759-1770. Vizeki Tallián János
1770-1785. Vizeki Tallián Gábor
1785-1790. Paiss Boldizsár
1790-1800. Gaál László
1800-1807. Inkey Károly
1807-1813. Csapody Gábor
1813-1824. Kováts Antal
1824-1830. Somssich Pongrác
1830-1840. Czindery László
1840-1848. Sárközy Albert
1848-1849. Mérey József
1849. Vizeki Tallián János
1849. Berzsenyi Farkas
1860. Mérey József
1861. Bernáth József
1865, 1867-1889. Csépán Antal
1889-1893. Vizeki Tallián Gyula
1893-1903. Maár Gyula
1904-1907. Sárközy Béla
1907-1919. Kacskovics Lajos
1919-1928. Vizeki Tallián Andor
1928-1945. Stephaich Pál.
1946-1948. Tömpe István
1948-1950. Horváth János
Megjegyzés:
Kiemelkedő szerepet játszó főispánok és alispánok:
Főispánok:
1444-1458, 1460. Újlaki Miklós
Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán a XV. század közepén szerezte meg a kaposvári várat, amely ekkor már stratégiailag igen fontos volt. Újlakiék hatalmi központját, Székesfehérvárt, illetve a Balatontól északra fekvő Újlaki-birtokokat és a Szlavóniában lévő macsói bánságát Somogy megye kötötte össze. A megyének a fekvéséből adódó fontossága határozta meg a szívében fekvő, addig jelentéktelen újvári vár további történelmi szerepét. Mindemellett egyértelművé vált, hogy a törökök elleni harcokban is kulcsszerepe lesz Kaposvárnak. Ezt ismerte fel Újlaki Miklós és ezért ragaszkodott somogyi pozícióihoz. A déli végek őrzése szempontjából Kaposújvár várának jelentős szerepe volt. Biztonsága érdekében mindent megtett az Újlaki család, ugyanakkor a szomszédos birtokosokkal szembeni hatalmaskodástól sem riadt vissza.
1645-1664. Zrínyi Miklós
Szigetvár hősének, Zrínyi Miklósnak (1508-1566) dédunokája, a költő és kiváló hadvezér Zrínyi Miklós (1620-1664), aki Zala és Somogy megye örökös főispánja volt. Győzelmeivel európai uralkodók csodálatát és elismerését vívta ki.
1860, 1865, 1867-1886. Jankovich László
Az Októberi Diploma kibocsátását követően Somogy vármegyében szintén megkezdték a megyei önkormányzat újjáépítését. Jankovich László kapott főispáni megbízatást, aki - jelzés értékűen - a decemberi közgyűlésre valamennyi 1848-ban megválasztott bizottmányi tagot meghívta. A neoabszolutizmus évtizedeiben - mindennek ellenére - Somogyban is megindult a modernizálódás. A pénzintézetek mellett az iparosok és kereskedők száma is gyarapodott. A mezőgazdaság és a kereskedelem számára rendkívüli jelentőségű lett a 1861-ben átadott Déli Vasút. Nőtt a postautak száma, fontossága és forgalma, egyre több út kapott burkolatot. A megye nagybirtokosai az 1850-es évek második felétől kezdték újraéleszteni a vármegyei gazdasági egyleteket. Ennek lelke, vezére Jankovich László volt. Köréje csoportosultak a vármegye nemes családjai, akik "tettek, búzdítottak és vigasztaltak, akik a hazaszeretet megőrizték, a lelkesedést elaludni nem engedték, a közszellemet fenntartották a legnehezebb napokban" - írta Roboz István.
1885-ben nagy ünnepe volt a vármegyének. November 3-án tartott díszközgyűlésen köszöntötték Jankovich Lászlót, főispánsága negyedszázados évfordulója alkalmából. Az ünneplésében Somogy vármegye egész közönsége pártállástól függetlenül részt vett. Széchényi Ferenc indítványára ezt a napot, az ünnepség lefolyását, s így Jankovich emlékét, megörökítették a jegyzőkönyvbe, majd díszes albumot ajándékoztak neki, a vármegye összes tisztviselőinek fényképével.
Alispánok:
1824-1830. Somssich Pongrác
Az 1786-ban Somogysárdon született Somssich Pongrác 1811-ben már szolgabíró volt. A vármegyei gyűléseken tartott beszédeivel korán felhívta magára a köz figyelmét. Az 1820-as évek elején a nemzeti ellenállás idején szinte az egész Dunántúl őt tekinti a patrióták egyik vezérének. Alispánná választása a vármegyei ellenzék győzelmét jelentette. 1825-től országgyűlési követ, 1830-tól alnádor, 1833-ban királyi személynök, 1836-ban pedig Baranya vármegye főispánja lett, 1845-ben pedig grófi rangot kapott.
1928-1945. Stephaich Pál.
A XX. század első felének nagyformátumú alispánja Stephaich Pál (1928-1944) volt. Tevékenysége alatt a megye nagy infrastrukturális változáson ment keresztül. A megyei levéltár első emeleten látható bútorzat és a címeres üvegablakok is az ő személyes indíttatásának és közbenjárásának köszönhetőek.