Könyvek Somogyról

KÖNYVEK SOMOGYRÓL
(Válogatott ajánló bibliográfia)

BODROSSY Leó: A Balaton regénye. Bp. 2002, Minerva. 612 l., ill.

A hatalmas monográfia tulajdonképpen a Balaton és a Bakonyvidék kultúr-történeti fejlődését mutatja be, mintegy tizenkét fejezetben, a tó születésétől kezdve az íróknak, költőknek, alkotóművészeknek az 1970-es évektől kezdve rendszeressé váló tihanyi találkozásáig. A rendkívül gazdag képanyag a kötet külön értéke.

CSÁNKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 2. köt. Bp. 1894, MTA. 862 l.

Csánki Dezső hatalmas monográfiájának reprint kiadása 1985-ben jelent meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat gondozásában. A második kötet több mint száz oldalon keresztül foglalkozik Somogy történetével, természetesen az adott korba helyezetten. Külön fejezet tárja elénk a megye várait és erősségeit, a városokat (összesen 25 volt!), valamint a gazdag helységi adattárat.

CSÁNYI Ferenc: Lapok Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1889, Hagelman ny. 158 l.

Csányi Ferenc munkája az első somogyi monográfiák közé tartozik, amelynek számos adata ma is jól használható. Elsősorban „A községek viszonyaiból” című rész, amely valóban feltérképezi Somogy minden fontos települését, részletes népességi és gazdasági adatokkal.

Értékteremtő Somogy az ezredfordulón. 1998-2002. (Főszerk: Gyenesei István.) Kaposvár, 2002, Somogy Megyei Önkormányzata. 260 l., ill., színes.

Részlet dr. Gyenesei Istvánnak, a kötet főszerkesztőjének, a Somogy Megyei Közgyűlés elnökének bevezetőjéből: „Kedves Olvasó! Forgasd érdeklődéssel Somogyország ezredfordulós állapotát, valamint a megyei önkormányzat tevékenységét és törekvéseit bemutató sajátosan eklektikus kötetet. Szerzőtársaimmal együtt igyekszünk számot adni a ránk bízott értékekről, s a végzett munkánkról.” A szép, színes fotókkal díszített kötet fejezetcíme: Somogyország a közjóért – Merre tart a megye? – Önkormányzat Somogyért – Milliárdok területfejlesztésre – Ünnepi percek, órák emlékei.

Fejezetek Somogy megye történetéből (1919. aug. 1 – 1944. dec. 1.) (Szerk. Suri Károly) Kaposvár, 1987, MSZMP Somogy Megyei Biz. 598 l., ill.

A vaskos kötet számos megállapításán az újabb kutatások már túljutottak, ennek ellenére is érdemes kézbe vennünk, mert rengeteg értékes adatot tartalmaz a Horthy-korszak somogyi történetéről. Olvashatunk benne többek között a megye agrárgazdaságáról, iparáról, kereskedelméről, a demográfiai helyzet alakulásáról, a megye iskolatörténetéről, népműveléséről, irodalmi-művészeti életéről, a kor somogyi sajtójáról egyaránt.

KANYAR József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Történelmi olvasókönyv. 1. köt. 2. bőv. kiad. Kaposvár, 1989, Somogy Megyei Tanács. 713 l., ill.

A nagysikerű történelmi olvasókönyv első kiadása 1967-ben jelent meg. A vaskos kötet tulajdonképpen forrásgyűjtemény. Válogatás a megyei közgyűjtemények (elsősorban a Somogy Megyei Levéltár) gazdag anyagából. Elénk tárja Somogy történetét, a megye nevének eredetétől egészen 1944-ig. Nem száraz adathalmaz, hanem valóban élvezetesen megírt olvasókönyv, a közölt források elemzésével. Mindezt változatos képanyag egészíti ki.

KANYAR József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Történelmi olvasókönyv. 2. köt. Kaposvár, 1993, Somogy szerk. 292 l., ill.

A második kötet, az előzőhöz hasonlóan, folytatja az értékes somogyi források közreadását. Ezúttal a kronológia 1944-től 1989-ig terjed. Azaz a Második Világháború somogyi eseményeitől dr. Kanyar József honismereti vallomásáig. Gazdag képanyag és részletes bibliográfia egészíti ki a kötetet.

Látnivalók Somogy megyében. (Főszerk. Dávid János.) Miskolc, 2000, Well-Press. 256 l., ill.

A népszerű „Vendégváró” sorozatban megjelent, számos színes fotót is tartalmazó kötet elsősorban idegenforgalmi adattár, amely emellett számos praktikus információt is tartalmaz. A kötet fejezetcíme: Balaton – Külső-Somogy – Észak-Belső-Somogy – Dél-Belső-Somogy – Kapos mente - Zselic. Kaposvár a Kapos mente részben természetesen külön fejezetet kapott.

Magyarország megyei kézikönyvei. Somogy megye kézikönyve. (Szerk. Izményi Éva, Nagy Jenő, Troszt Tibor.) Bp. 1998, SZÜV-CEBA Kiadó. 988 l., ill.

A régi hiányt pótló megyei kézikönyv, bár nem helyettesíti Csánki Dezső monográfiáját, nagyon jó összefoglalást ad Somogyról. Kitér a megye földrajzára, történelmére, gazdasági életére, külkapcsolataira, stb. Legnagyobb értéke a részletes adattár, a megye városairól és községeiről. A speciális adattárban a megye jeles közéleti személyiségeiről, műemlékeiről, természetvédelmi területeiről egyaránt olvashatunk. Számos kép (köztük sok színes) és angol nyelvű összefoglaló is növeli a mű információértékét.

Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye. Szerk. Csánki Dezső. Bp. [1914], Országos Monográfia Társaság. 655 l., ill.

A helytörténeti kutatók által csak „Csánki”-ként emlegetett hatalmas monográfia mindmáig a Somogy megyei helytörténeti kutatás legfontosabb kézikönyve, ennyi évtized távlatából is! Azzá teszi kiváló szerkesztése, gazdag szöveg- és képanyaga és elsősorban az, hogy mindenkinek könnyű benne tájékozódni. Ma talán a legértékesebb része a településtörténet (betűrendben) és Somogy megye nemes családainak bemutatása, számos címerrel.

NÁDUJFALVY József: Somogy megye szociális és gazdasági helyzetképe. Kaposvár, 1939, Kultúra ny. 223 l.

A kötet a két világháború közötti időszak népszerű megyei monográfiája volt. Elsősorban – alcímének megfelelően – a népességi, a területi és az életviszonyok módszeres vizsgálatára terjedt ki, természetesen rengeteg statisztikai adat felhasználásával. Nemcsak feltérképezte a megye szociális és gazdasági viszonyait, de javítást célzó javaslatokat is tett.

PESTY Frigyes: Somogy vármegye helynévtára. (Szerk. Bősze Sándor.) Kaposvár, 2001, Somogy Megyei Levéltár. 416 l.

(Fontes Comitatus Simighiensis 1.)

Az értékes forráskiadvány több évtizedes hiányt pótol. Mintegy 303 19. századi somogyi települést ismertet, Acsától Zsibótig. A somogyi helytörténeti kutatás nélkülözhetetlen kézikönyvének szövegét Gőzsy Zoltán, Polgár Tamás és Vonyó Jánosné gondozta. Lektorálta az ismert régész, Jankovich-Bésán Dénes.

Pro civitate et comitatu – A Közjóért. 1998-2002. Somogy megye. Kaposvár, 2002, Somogy Megye Önkormányzata. 100 l., ill., színes.

A könyv szervesen kapcsolódik az „Értékteremtő Somogy az ezredfordulón 1998-2002” című kötethez. Ez a mű tulajdonképpen színes arcképsorozat a Somogy Megyei Közgyűlés tisztségviselőiről és a megye polgármestereiről, a települések címerével.

SIPOS György: Somogyvármegye kis lexikonja. Kaposvár, 1937, Új-Somogy ny. 320 l.

Sipos György kisalakú, nagyon jól használható kézikönyve valóban tömören, lexikonszerűen foglalja össze a legfontosabb somogyi tudnivalókat az 1930-as évekről. Elsősorban községi és közigazgatási adattár, de a különböző egyesületek gazdag tárháza is.

Somogy. (Szerk. Horváth Sándor) Bp. 1988, Kossuth Kiadó. 158 l., 18 t.

Az 1980-as években rendkívül népszerű volt a Kossuth Kiadó „Magyarország megyéi” sorozata. A sorozat minden tagja röviden, lényegretörően, de minden fontos információt tartalmazva mutatja be az adott megyét, azonos fejezetcímekkel. (A megye földrajza – Történelmi, társadalmi viszonyok – Településviszonyok, közigazgatás, népesség – Politikai és társadalmi szervezetek – Gazdasági viszonyok – Művelődésügy – Tudományos élet – Egészségügy – Testnevelés és sport – Természetvédelem, műemlékvédelem, idegenforgalom – Testvérmegyei kapcsolatok.)

Somogy bemutatkozik. Kaposvár, 1983, Somogy Megyei Tanács. 31 l., 15 fol.

A húsz évvel ezelőtt megjelent kiadvány a Budapesten 1983 február 9 és 12 között rendezett kiállításra készült. A számos statisztikai adatot is tartalmazó könyv fontos tájékoztatás a megye 1965 és 1982 közötti fejlődéséről, részletesen kitérve a gazdaság, a kultúra, az egészségügy minden területére.

Somogy húsz éve 1945-1965. (Szerk. Honfi István, Jávori Béla, Rostás Károly.) Kaposvár, 1965, MSZMP Somogy Megyei Biz. 164 l., ill.

Tipikusan olyan könyvről van szó, amelynek számos megállapítása felett eljárt az idő. Ennek ellenére fontos dokumentum, hiszen az első ilyen jellegű összeállítás volt az 1945 óta eltelt húsz évről. Négy nagy fejezetben tárja elénk anyagát: Ipar – Mezőgazdaság – Művelődésügy – Egészségügy. A kisebb részfejezetek természetesen minden fontos kérdésre kitérnek.

Somogy megye. (Fotóalbum.) (Főszerk. Jákli Péter.) Kaposvár, 1994, MARK-KOMM Kft. 125 l., ill., színes.

Hiányt pótló, nagyon szép kötetet vehet kezébe az olvasó. Első ízben jelent meg összefoglaló, színes fotóalbum az „Ezerarcú Somogyország”-ról. Nagy Pál levéltáros történeti bevezetője után következik Kaposvár, Nagyatád, Barcs, Csurgó, Marcali, Fonyód, Siófok és Tab nevezetességeinek bemutatása, kitérve természetesen a környező településekre is. A kötet információs értékét jelentősen növeli a képaláírások három nyelvű (magyar, német, angol) szövege. (A reprezentatív kötet előszavát dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke írta.)

Somogy megye. Csurgó és térsége. (Szerk. Izményi Éva.) Hatvan, 1999, CEBA Kiadó. 154 l. ill. Angol és német nyelven is.

(Magyarország kisrégiói 14/3.)

1998-ban jelent meg, régi hiányt pótolva, Somogy megye új kézikönyve. Az 1999-ben indult sorozat célja egy-egy tájegység még részletezőbb bemutatása. A sorozat valamennyi kötete gazdag, színes képanyaggal hozza közel mindenkihez Somogy változatos tájait. Az angol és német nyelvű kiegészítő szöveg még fokozza információs értékét. A csurgói kötet szerzői között van többek között Bihariné Asbóth Emőke jelenlegi polgármester és dr. Horváth József gimnáziumi tanár is. A kisrégió településeinek bemutatása után (mindig kiemelve az adott hely jellegzetességeit) a térség neves személyiségeiről olvashatunk. Ezt idegenforgalmi kalauz követi, majd közszolgálati és gazdasági adattár zárja a kötetet.

Somogy megye. Dráva-mente. (Szerk. Izményi Éva.) Hatvan, 2000, CEBA Kiadó. 194 l., ill. Angol és német nyelven is.

(Magyarország kisrégiói 14/2.)

A kisrégió sorozat „Dráva-mente” kötete Feigli Ferenc barcsi polgármester ajánlásával indul. A mű felépítése teljes egészében követi a „Csurgó és térsége” című munkát. Barcstól Vízvárig kísérhetjük figyelemmel mindazt, amit e tájegység településeiről tudni kell. A kötet szerzői között van többek között Lőrincz Sándor megyei főtanácsos, Nagy László barcsi újságíró és dr. Paál László kaposvári főiskolai tanár.

Somogy megye. Marcali-hát. (Szerk. Izményi Éva) Hatvan, 1999, CEBA-Kiadó. 232 l., ill. Angol és német nyelven is.

(Magyarország kisrégiói 14/6.)

A kisrégió-sorozat egyik legvastagabb kötete. Nem véletlenül. 35 települést ismertet, Marcalitól Vörsig bezáróan. A kötet bevezetőjét dr. Sütő László marcali polgármester írta. A térség neves személyiségei között olyan nagy neveket találunk, mint Bernáth Aurél festőművész és író, Berzsenyi Dániel, egyik legnagyobb költőnk, Lengyel József író, Madarász József, az 1848/49-es szabadságharc kimagasló alakja, Marczali Henrik, a polgári korszak egyik legnagyobb történetírója.

Somogy megye. Nagyatád és a Rinya-mente. (Szerk. Izményi Éva) Hatvan, 2000, CEBA Kiadó. 178 l., ill. Angol és német nyelven is.

(Magyarország kisrégiói 14/7.)

A kötet felépítése hasonló az előzőekhez. 18 település színes leírása található benne, Nagyatádtól Taranyig. Az ajánló sorokat Ormai István nagyatádi polgármester írta. Külön fejezet foglalkozik a Baláta-tóval, hazánk egyik legszebb természeti értékével és az immár évek óta országos hírű Nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Alkotóteleppel.

Somogy megye. Pogány-völgye. (Szerk. Izményi Éva) Hatvan, 1999, CEBA Kiadó. 131 l., ill. Angol és német nyelven is.

A sorozatnak ez a kötete Lengyeltótival és környékével foglalkozik. Bevezetőjét Papszt Lajos lengyeltóti polgármester írta. A könyv természetesen részletesen foglalkozik e különös néveredettel, a Pogány-völggyel is. A térségben többek között olyan idegenforgalmi látványosságok és nevezetességek találhatók, mint a buzsáki hímzés, a somogyvámosi Krisna-völgy (2003-ban már tíz éves!), az évezredes somogyvári romok – hogy nagy néhányat említsünk…

Somogy megye adattár 1937. (Szerk. Zsadányi Oszkár) Pécs, 1937, Haladás Nyomda Rt. 303 +148 l., ill.

A számos képet is tartalmazó kötet funkciója megegyezik az 1932. év kötetével, ugyanakkor felépítésében eltér tőle. A kötet első részének tartalma: Somogy vármegye múltja és jelene – Somogy megye őstörténete – Gróf Zrínyi Miklós, a szigetvári vértanú – Személyi adattár. A kötet második része betűrendes községi adattár. Az utolsó, szintén részletes fejezet Kaposvár megyei város legfontosabb mutatóinak gyűjteménye.

Somogy megye földrajzi nevei. Gyűjt. vez. Várkonyi Imre, Király Lajos. Bp. 1974, Akad. Kiadó. 1174 l., ill.

A csaknem harminc éve megjelent kötet mindmáig az első és ugyanakkor legteljesebb összefoglalása Somogy megye földrajzi neveinek. Hatalmas gyűjtőmunkával, rengeteg segítő bevonásával készült el a méreteiben is impozáns, minden tudományos szempontnak megfelelő kötet. A „Somogy megye földrajzi nevei” napjainkban is a somogyi nyelvészeti és helytörténeti kutatás egyik alapműve.

Somogy megye helyismereti könyve. (Szerk. Bősze Sándor, Petrovics István, Simon József.) Kaposvár, 2000, SOPI. 163 l. ill.

A nagyon jól szerkesztett könyv elsősorban fiatalok számára készült, de mindenki haszonnal forgathatja. Célja, hogy a napjainkban újra erősödő honismereti érdeklődést minél jobban és gyorsabban elégítse ki. A honismereti vetélkedők kézikönyvének is tekinthetjük. A kötet Somogy földrajzával, régészetével, történetével, irodalmával, színháztörténetével, képzőművészetével, néprajzával egyaránt foglalkozik. Mindezt válogatott bibliográfia is kiegészíti.

Somogy megye népművészete. (Szerk. Kapitány Orsolya, Imrő Judit.) Kaposvár, 2001, Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága. 557 l., ill., részben színes.

A „Népművészeti örökségünk” sorozatban megjelent mű az egyik legszebb somogyi millenniumi kiadvány volt. Egyúttal az első, mindenre kiterjedő összefoglalása a megye néprajzának, a múltnak és a jelennek egyaránt. Az egyes fejezetek írásában olyan országos hírű szakemberek vettek részt, mint Knézy Judit, Olsvai Imre és mások. A tárgyi és szellemi néprajz minden ágát felölelő műhöz egyedülálló, jórészt színes képanyag járul.

A Somogy Megyei Önkormányzat évkönyve 1990-1994. (Szerk. Kolber István.) Kaposvár, 1994, INFOMARK Bt. 407 l., ill.

A rendkívül fontos, adatgazdag kézikönyv a rendszerváltozás után az első összefoglaló kötet a Somogy Megyei Önkormányzat négy éves tevékenységéről. Ám nemcsak nélkülözhetetlen statisztikai adattár, hanem fontos tanulmány-gyűjtemény is, az önkormányzat tevékenységének legkülönbözőbb területeiről. A megye történetéről, a megye jelképeiről ugyancsak olvashatunk benne. Mindezeket részletes eseménynaptár is kiegészíti.

A Somogy Megyei Közgyűlés négy éve. 1994-1998. (Szerk. Jákli Péter.) Kaposvár, 1998, INFOMARK Kft. 352 l., ill.

A Somogy Megyei Közgyűlés második önkormányzati ciklusával foglalkozó mű a következő fejezetekkel állítja elénk a megye négy éves munkáját: Somogy megye helyzete az országos és regionális folyamatok tükrében – A Somogy Megyei Önkormányzat szervezete, feladat- és hatásköre – A Somogy Megyei Közgyűlés munkája – Ilyennek láttam az 1994-1998-as ciklusban Somogy megyét – Eseménynaptár – Sajtótükör – Képgyűjtemény – A települések adattára.

Somogy vármegye és Kaposvár megyei város általános ismertetője és címtára az 1932. évre. Főszerk. Szabó Géza Bp. 1932, Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete. 514 l.

A kiválóan szerkesztett kézikönyv ma is nélkülözhetetlen adattár Somogy megye tanulmányozásához. A vármegye történetével indít, röviden, de miden lényegeset megragadva. Az utánjárások szerint bontásban kapunk az egyes településekről tájékoztatást, a járási székhely jeles egyéniségeiről életrajzot is közölve. A gyorsabb eligazodást összesítő helységnévtár-mutató is segíti.

Somogyi Hírlap Millenniumi Almanach 2001. (Szerk. Kercza Imre.) Kaposvár, 2001, AS-M Kft. Somogy Megyei Irodája. 210 l., ill., részben színes.

A nagyalakú kötet kétségkívül a millennium egyik legszebb somogyi kiadványa volt. (Folytatásával együtt elhelyezték a Megyeháza Címertermében is.) Az olvasók a települések betűrendjében tanulmányozhatják azok legfontosabb adatait és a fejlesztés lehetőségeit. A kötet értékét jelentősen növeli, hogy valamennyi somogyi település színes címere is megtalálható benne.

Somogyi Hírlap Almanach 2002. (Szerk. Kercza Imre.) Kaposvár, 2002, AS-M Kft. Somogy Megyei Irodája. 210 l., ill.

A 2002-es Almanach is az előzőhöz hasonló gazdag adattár. Egy 2001-ben indult sorozat méltó folytatása. A kötet végén valamennyi somogyi település polgármesterének neve és arcképe is megtalálható, a Kaposvári és a Somogy Megyei Önkormányzat tisztségviselőivel együtt.

Somogyi népköltészet. Gyűjt. és szerk. Együd Árpád. Kaposvár, 1975, Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága. 511 l., 6 t.

(Somogy néprajza 1.)

Az értékes kötet különleges aktualitása, hogy a kiváló somogyi néprajztudós, a könyv anyagának összegyűjtője, Együd Árpád húsz éve halott. A jelen műben csodálatos gazdagságban tárul elénk a somogyi népköltészet kincse, a legvál-tozatosabb témakörökből. Ugyanakkor méltón reprezentálja a szerző több évtizedes gyűjtőmunkáját is.

Somogy megye Trianon után. Szerk. Dömjén Miklós. Bp. 1932, Madách ny. 258 l., 6 t. ill.

A kézikönyv nagy értéke a gazdag személyi (fényképes!) adattár a megyeszékhely és a különböző járások vezető egyéniségeiről. Ugyanakkor fontos tanulmányokat is olvashatunk benne, többek között az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamaráról, a Somogy megyei Múzeumról, az iskolánkívüli népművelésről, a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaságról – hogy csak néhány fejezetcímet említsünk.

SZÁNTÓ Gábor: A szép tájú Somogy. Kaposvár, 1978, Somogy Megyei Tanács. 181 l., ill.

Inkább népszerűsítő, mint tudományos mű. Értékét az adja, hogy az első ilyen jellegű összeállítás Somogy természeti értékeiről. A kötetet Szántó Gábor erdőmérnök írta, dr. Kanyar József szerkesztette. Néhány fejezetcím, a teljesség igénye nélkül: Somogyi tájak – Somogy megye természeti értékei – Somogyi parkerdők. Mindezt gazdag térkép- és fotóanyag egészíti ki.

Százszorszép Somogy. (Fotóalbum.) (Szerk. Cseicsner Endréné Hegedűs Erika.) Kaposvár, 2000, INFOMARK Bt. 159 l., ill., színes.

A kötet a nagysikerű, 1994-ben megjelent fotóalbum méltó folytatása. Szintén a Balatontól a Dráváig mutatja be a „Százszorszép Somogy”-ot, művészi fotók sokaságával, az előzőhöz hasonlóan magyar, angol és német nyelvű képaláírásokkal. A jelen kötet bevezetője – Varga István újságíró munkája – a történelmi események mellett részletesebben foglalkozik a táj jellegzetes földrajzi adottságaival is.

SZÉCHENYI Imre: Somogy megye. Bp. 1892, MTA. 41 l., 3 t.

Egy olyan kis terjedelmű könyvről van szó, amely napjainkban a közgyűj-temények mélyén lapul, pedig érdemes kézbe vennünk. A mű egyike az első megyei monográfiáknak. Kis terjedelme ellenére igyekszik kitérni a megye minden jellegzetességére. Különösen a mezőgazdaság és az agrárpolitika kérdéseivel foglalkozik sokat.

SZEGHALMY Gyula: Dunántúli vármegyék. Bp. 1939, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 932 l., ill.

A hatalmas monográfia második része foglalkozik Somoggyal, Fóris Anna és Kertész János összeállításában. Először Kaposvárról olvashatunk, majd a megye községeiről kapunk rövid, de minden lényeges adatot tartalmazó leírást, betűrendben. Ezután személyi adattár következik „azokról, akik a mű létesítését előmozdították.”

SZIGETVÁRI György: Építészeti emlékek Somogyban 1000-1900. Kaposvár, 1973, Somogy Megyei Tanács. 126 l., ill.

Az Ybl-díjas kaposvári építész, a megye ismert helytörténésze nagyalakú, szép fotókkal díszített könyvében „Somogyország” építészeti emlékeit mutatja be a romantika (1000-1241), a gótika (1241-1458-1526), a reneszánsz (1458-1686), a barokk (1560-1795), a klasszicizmus (1795-1848), a romanticizmus (1848-1867) és az eklektika (1867-1896) korából, a stílusjegyek időbeli és formai átfedésével együtt.

TARJÁNNÉ TAJNAFŐI Anna: Somogy megye védett természeti értékei. Kaposvár, 1989, Somogy Megyei Könyvtár. 107 l., ill.

A számos fotóval díszített (több színes is) könyv méltó párja Szántó Gábor munkájának. Három nagy fejezetben tárja elénk anyagát: Országos természetvédelmi értékek Somogyban – Megyei jelentőségű természetvédelmi területek, parkok – Védett fák, fasorok. Mindezt kiegészíti az „Amit a természetvédelemről tudni érdemes” című hasznos információk gyűjteménye.

TÜSKÉS Tibor: Zalamente, Somogyország. Bp. 1979, Móra Kiadó. 281 l., ill.

A Pécsen élő ismert író és irodalomtörténész, a „Somogy” folyóirat volt főszerkesztője egyszerre három megyéhez is kötődik. Szántódon született, Nagykanizsán is tanított és immár évtizedek óta pécsi lakos. Az „Ezerszínű Magyarország” sorozatban megjelent könyvében nagyon szépen ír Somogyról is. Kitárul előttünk a Balaton csodálatos déli partja. Majd utazást teszünk Külső-Somogyban és Belső-Somogyban. Ezután megismerkedünk Kaposvárral és környékével, végül a Dráva mentével. A somogyi utazást élményeiben gazdag képanyag is segít.

Vallomások Somogyról. (Visszaemlékezések.) (Szerk. Paizs Gábor.) Kaposvár, 1970, MSZMP Somogy Megyei Bizottsága. 271 l., 24 t.

A „felszabadulás” 25. évfordulójára megjelent kötetnek már az is kuriózuma, hogy előszavát Kádár János írta. Az antológiát érdemes kézbe vennünk, mert fontos dokumentumokat tartalmaz az adott korról. Azonkívül számos, mindmáig megszívlelendő vallomás van benne az ezerszínű somogyi tájról. A szépfor-mátumú kötetet számos kép is díszíti.

Vármegyei mindenttudó. Könyvkalauz Somogyvármegyéről. Szerk. Szilágyi János. Kaposvár, 1926, Somogy Újság ny. 306 l.

A kissé hangzatos cím nagyon jól kifejezi a mű lényegét. Szilágyi János jóvoltából valóban rengeteg információt megtudhatunk az 1920-as évek Somogyáról. A tematikus tartalomjegyzék jól megkönnyíti a gyors tájékozódást. (Pl. Földbérlők, Iparosok, Iskolák, Kórházak, stb.) A kötet elején található községi adattár 315 somogyi település ismertet – Almamelléktől Zsibótig.

 

Kaposvár, 2003. május 14.

Összeállította: dr. Sipos Csaba