• Somogy Megyei Önkormányzat
  • Cím: 7400 Kaposvár, Fő u. 10.
  • Telefon: +36 (82) 898-246
  • E-mail: hivatal@som-onkorm.hu
Megyeháza Kaposvár Fő utcáján

Megyeháza Kaposvár Fő utcáján

Közös Határmenti Stratégia - összegzés

t-2.jpg Koprivnica_County_coat_of_arms.png Bjelovar-Bilogora_County_coat_of_arms.png somogy.jpg
huhr_eu_logo_hosszu_hu_2.jpg

a. A projekt címe: Development of common regional strategy in Somogy, Koprivnica Krizevci and Bjelovar Bilogora Counties
b. A projekt azonosítója: HUHR/1101/2.1.4/0005
c. A projekt költségvetése: 114 201,47 EUR 
d. A projekt ideje: 2014.02.01 – 2015.05.31.

A projekt rövid címe Common Cross Border Strategy, azaz Közös Határmenti Stratégia. A projekt elsődleges célja volt, hogy felmérjük a közel 15 000 km2 területű határmenti régió sajátosságait, valamint hogy megtaláljuk azokat a kitörési pontokat, amik táptalajként szolgálhatnak a jövőbeni közös projekttervezéshez. 

A létrejött adatbázis 11 tanulmányból áll, a metodika kulcsai a gondos előkészítés és a szinergiák megtalálásai voltak.
Az előkészítés során pontos képet kaphattunk az aktuális gazdasági, társadalmi helyzetről a régióban. Fontos volt, hogy a kutatás megkezdése előtt közösen meghatározott módszertant állítsunk össze. Ez garantálta, hogy a megvalósítás alatt kizárólag olyan jelenségeket, adatokat vizsgáljunk, amik összehasonlíthatóak, ebből fakadóan pedig eredményesebben elemezhetőek.
A következő lépésként, meghatároztunk 6 olyan területet, ami mindenképpen fejlesztésre szorul, perspektívát rejt. A célterületek: közlekedés, energia, mezőgazdaság, turizmus, vidékfejlesztés és környezetvédelem. A Somogy Megyei Önkormányzat megvalósításában létrejött 6 db szektorális tanulmány, ami a fenti ágakat elemzi.
Ezt követően, a Somogy Megyei Önkormányzat létrehozta megyei összegző tanulmányát, ami a már említett 6 szektorális dokumentum összegzésére szolgál. Ez a megyei összegző tanulmány alapul szolgált arra, hogy szerkezetének mintájára a horvátországi partnerek is összeállíthassák saját megyei elemzéseiket.
Szükséges volt, hogy az adatbázishoz felhasznált adatok frissek legyenek, és magukba foglalják a helyi igényeket is. Ennek megoldására, a határ két oldalán, a projekt 16 hónapja alatt összesen 16 nemzetközi és helyi workshopot tartottunk. Ezeken részt vettek a helyi gazdaság képviselői, területfejlesztők és politikai szereplők.
A projekt fő kimenete, a Közös Határmenti Stratégia a fent említett megyei összegzések elemzése. Célja, hogy átlátható képet adjon a régió helyzetéről, kitörési pontokat találjon, javaslatokat tegyen a jövőre nézve.
A Stratégia kivitelezésekor célunk volt, hogy ne csupán területfejlesztési szakemberek számára nyújtsunk használható képet a régió helyzetéről, hanem mindenki számára, aki érdekelt annak fejlesztésében. Tehát, az adatbázis mindenki számára hasznos, aki tenni akar Belovár-Bilogora, Kapronca-Körös vagy Somogy megye fejlődéséért, legyen az területfejlesztési szakember, civil szervezet, iskola, önkormányzat vagy befektető.

English

a. Project title: Development of common regional strategy in Somogy, Koprivnica Krizevci and Bjelovar Bilogora Counties
b. Project ID: HUHR/1101/2.1.4/0005
c. Overall budget: 114 201,47 EUR
d. Timeframe: 2014.02.01 – 2015.05.31.

The short title of the project is Common Cross Border Strategy. The primary goal of the project was to research the characteristics of the 15 000 km2 cross-border region and to find breakout points which in the future will serve as a basis for common projeck planning.

The database which we created is built up from 11 studies, the key aspects of the methodology were thorough preparation and the finding of synergies.
During the preparation of the project we acquired a detailful picture about the region’s economic and social situation. It was very important to establish a commonly planned methodology before the start of the researches. This way we made sure, that during the carryout phase we only find data which are cross-referenceable with each other, thus able to be thoroughly analysed.
As the next step, we defined 6 sectors with perspective to be developed. The sectors: traffic, energy, agriculture, tourism, spatial development and nature protection. With the realization of Somogy County Government, we created 6 sectoral studies, which are analizing these areas.
Following, Somogy County Government created it’s county merging study, which serves as a summarization of the already mentioned six studies. This merging study served as a basis for the croatian partners the create their own county studies.
I was important, that the data used for the studies had to be fresh and had to involve local needs also. To address this we organized 16 workshop int he cross-border region during the 16 months of the project. Local economic stakeholders, spatial developers and political actors participated these events.
The main output of the project, the Common Cross Border Strategy is the merger of the already mentioned county studies. It’s main aim is to give a coherent picure about the situation of the cross-border region, find breakout points, giva advices regarding the future.
During the carryout of the project our main goal was to create a database that is resourceful not just for development specialists, but for everyone who is interested in developing Bjelovar-Bilogora, Koprivnica-Krizevci and Somogy counties.

The material on the website does not necessarily reflect the official position of the EU and the Managing Authority: “This webpage has been produced with the financial assistance of the European Union. The content of the webpage is the sole responsibility of Somogy County Government and can under no circumstances be regarded as reflecting the position of the European Union and/or the Managing Authority.”

COMMON CROSS BORDER STRATEGY.jpg image003.pngletöltés.jpgpora-logomm1.jpg

Partnerek/Partnership

a. Vezető Kedvezményezett: Somogy Megyei Önkormányzat
b. 1. Partner: PORA – Kapronca-Körös Megyei Fejlesztési Ügynökség: http://www.pora.com.hr/
c. 2. Partner: Belovár-Bilogora Megyei Fejlesztési Ügynökség: http://rerabbz.hr/
d. Közreműködők: Kapronca-Körös Megyei Önkormányzat, Belovár-Bilogora Megyei Önkormányzat.

English
a. Lead Beneficiary: Somogy County Government
b. Project Partner 1.: Development Agency of Koprivnica-Krizevci county: http://www.pora.com.hr/
c. Project Partner 2.: Development Agency of Bjelovar-Bilogora county: http://rerabbz.hr/
d. Associated Partners: Koprivnica-Krizevci County Government, Bjelovar-Bilogora County Government

The material on the website does not necessarily reflect the official position of the EU and the Managing Authority: “This webpage has been produced with the financial assistance of the European Union. The content of the webpage is the sole responsibility of Somogy County Government and can under no circumstances be regarded as reflecting the position of the European Union and/or the Managing Authority.”

Adatbázis/Database

Galéria/Gallery

Fotógaléria

Eredmények

1. A határ menti térség rövid bemutatása

Somogy megye Magyarország délnyugati részén található, a Balatontól délre. A Dél-Dunántúli régió része és Zala, Fejér, Tolna, Baranya valamint Veszprém megyék, Horvátország felől pedig Verőce-Drávamente és Kapronca-Kőrös megyék határolják. A területe 6 036 km², népessége 318 ezer fő.
Kapronca-Kőrös megye a Horvát Köztársaság északnyugati részén helyezkedik el. A horvátországi megyék nagyságát figyelembe véve 1 748 km² területével a 17. helyet foglalja el, lakossága 115 ezer fő.
Belovár-Bilogora megye, egy közepes méretű megyének tekinthető Horvátországban. Kapronca-Kőrös dél-keleti szomszédja. Csak horvát megyékkel határos. Területe 2 640 km², lakossága 119 ezer fő.
A határ menti régió együttes lakossága 552 ezer fő, területe 10 423 km2.

A határ menti térség fontosabb közös jellemzői
A régió két horvát megyéjének közelsége Zágrábhoz előnyös lehetne, de a közlekedési kapcsolatok rossz minősége jelentősen rontja a megyék elérhetőségét. Somogy megye távolabb van a fővárostól és szintén nem rendelkezik kiváló közlekedési kapcsolatokkal. A földrajzi helyzetből adódóan Somogy megye jó kapcsolatot tudna ápolni a horvátországi szomszédjaival, azonban ez a tevékenység az EU-s csatlakozást, az autópálya-építést, a határnyitást követően csak lassan bontakozik ki. Külön ki kell emelni, hogy a térségben csak egy közúti és egy vasúti határátkelőhely létezik. A földrajzi és infrastrukturális helyzetből kifejezetten felismerhető, hogy a határ menti térség három megyéje viszonylagosan elszigetelt ami korlátozza a gazdasági fejlődési lehetőségeket és a turizmust, valamint hátráltatja a régió társadalmi-gazdasági fejődését. Mindhárom megyére egyaránt jellemző a demográfiai körülmények tartós romlása, a térség lakossága tartósan és egyenletesen csökken. A kistelepülések elveszítették népességmegtartó képességüket és demográfiailag is hanyatlásnak indultak. A határ menti térségre jellemző, hogy a gazdaság súlyos tőkehiánnyal küzd, ezáltal jelentős a helyi gazdaság versenyhátránya. A mezőgazdaság termelékenységének javulását és tőkevonzó képességét korlátozza, hogy mindhárom megyére jellemző a földbirtokok jelentős elaprózottsága. A határ menti térség sok természeti kincse közül a Dráva folyó és térsége emelkedik ki. A folyóban komoly turisztikai potenciál rejtőzik, de a térség nehezen elérhető és hiányzik a megfelelő idegenforgalmi infrastruktúra. A Dráva térségében föld mélye is fontos erőforrásokat rejt. Nem csak a szénhidrogén kitermelés fontos, de a geotermikus hőt is komoly hatásfokkal lehet hasznosítani, de ezt a tőkehiány akadályozza. Tisztán látható, hogy a térség problémái és kitörési lehetőségei sok hasonlóságot mutatnak, ami indokolja a közös fejlesztési stratégia létrehozását.

A térség környezeti természeti értékeinek védelme
A határ menti térségre általánosan jellemző, hogy a környezeti és természeti adottságok kedvezőek, az erdőségekre és a folyókra fokozottan jellemző a biodiverzitás. Kiemelkedő és határ menti jelentőségű a Dráva térsége, ami a határ mindkét oldalán természetvédelmi terület. Az erdőterületek várható növekedése alapvetően javítja a levegőminőséget valamint a klímavédelmet is szolgálja. A vadgazdálkodás Somogyban kiemelt, de Kapronca-Kőrös és Belovár-Bilogora megyékben is gazdasági potenciált képvisel. A vadgazdálkodásban a sokirányú hasznosításban fejlődési lehetőség rejlik. Somogy megye vizekben, erdőkben gazdag, változatos felszínű a természeti környezet kiemelkedő minőségű. Belovár-Bilogora megyében szintén kedvező a természetes környezet minősége, a talajminőség a nyugat-európaiakkal összehasonlításban jobb. Kapronca-Kőrös megye bővelkedik természeti erőforrásokban, kitűnik a biológiai és a táj sokszínűségével. A természeti értékek európai szinten értelmezhető versenyelőnyt jelentenek a határ menti térség számára. Somogy és Kapronca-Kőrös megyékben környezeti kockázatként jelenik meg az ár- és belvíz veszélyeztetettség, amely potenciális veszélyforrást jelent főleg a Dráva mentén. A légszennyezettség mindhárom megyében alacsony. Az ipar hatása kicsi, lényegében a közlekedés a fő légszennyező. A közlekedésből származó zajhatások tekintetében a térség kevésbé veszélyeztetett. Az épített környezetben lévő történeti és kulturális értékek tekintetében mindhárom megyében kedvezőtlenebb a helyzet. A védett státuszú és a potenciálisan védendő épületek állapota átlagos vagy rossz. Állagmegóvásuk komoly költségvetési terhet ró a különböző szintű önkormányzatokra.

2. A közös fejlesztési kihívások azonosítása

A határ menti térségnek vannak olyan jellemzői, amik nagyon hasonlóvá teszik a három megyét. Ezek alapvető lehetőségek a térség számára. A lehetőségek részben pedig kihívások is egyben. A határ menti térség kihívásai sok hasonlóságot mutatnak, ezért indokolt egy közös fejlesztési stratégia kidolgozása. Ezeket a kihívásokat nem egyenként, hanem egészében kell kezelni. Alapvetően a határ menti térség relatív elszigeteltsége jelenti a legkomolyabb kihívást. A relatív elszigeteltség korlátozza a gazdasági fejlődési lehetőségeket és a turizmust, valamint rontja a régió társadalmi helyzetét.

Szociális kihívások
A társadalom öregszik. Nő a szociális- és nyugellátásban résztvevők száma, ami egyre növekvő terhet jelent a társadalombiztosítási rendszerekre. Ez országos probléma Horvátországban és Magyarországon is, azonban a társadalom öregedése a vidéki térségeket sokkal jobban érinti. A kistelepülések és aprófalvak népességmegtartó ereje kicsi, korlátozottak az elérhető közszolgáltatások és kikapcsolódási lehetőségek. Ez részben közlekedési kérdés is. A kistelepülések közszolgáltatásokkal való ellátása rendkívül költséges. A fiatalok a jobb életminőség reményében elköltöznek, a marginalizálódó településeken csökken lakosság, csökken az aktív munkavállalók száma és növekszik az idősek és a hátrányos helyzetű lakosok aránya. Növelni kell az életminőséget a kis és közepes településeken.

Oktatási rendszer
A térségben több felsőoktatási intézmény is működik. Ezek az intézmények rendkívül fontosak a térség versenyképességének megőrzése és a helyi gazdaság szakemberekkel történő ellátásában. A hátár menti régió felsőoktatási intézményei a helyi kutatás-fejlesztési tevékenységek alapjai lehetnek. A középfokú oktatás terén a szakképzés megfelelő működtetése az alapvető feladat a térség jövőjét tekintve. A munka világában hasznosítható gyakorlati tudást kell biztosítani azoknak a fiataloknak, akik ezt az utat választják. A kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt nagy hangsúlyt kell helyezni a helyi vállalkozások szakember-igényének kielégítésre. Problémát jelent még a szakemberek hiánya, illetve a rossz körülmények között zajló hátrányos helyzetű gyermekek gondozása. A kistelepüléseken működő iskolákra ez különösen jellemező. Az egész életen át tartó tanulás különösen fontos és szükséges egy olyan környezetben, mint amilyen a határ menti térség, ahol az egyik legjelentősebb probléma az alacsony iskolázottság, a szakképzett munkaerő hiánya, a magas munkanélküliség, valamint az egyenlőtlenség a munkaerőpiac kereslete és a rendelkezésre álló munkaerő kínálata között. A felsőoktatásnak és a szakképzésnek képesnek kell reagálnia a változó munkaadói igényekre.

Tőkehiány, munkanélküliség és versenyhátrány
A régió legégetőbb problémája a munkanélküliség. Vannak olyan gazdasági szektorok és iparágak, ahol a lehetőségek többnyire adottak a fejlesztésre és bővítésre, de a vállalkozásoknak nincsen tőkéjük a beruházások megvalósítására. A megyéknek befektetőkre és külső forrásokra van szükségük, ehhez viszont kedvező befektetési körülményeket kell teremteni. Az ipari parkok és zónák szolgáltatásainak és infrastruktúrájának megerősítése, a szervezetek közötti együttműködések és az ipari parkok marketingjének fejlesztése szükséges ahhoz, hogy az ipari parkok jobb mutatókkal rendelkezzenek a kihasználtság terén. A szabad vállalkozási övezetek a jelenlegi infrastruktúrájukkal nem versenyképesek a befektetők körében, mivel nem képesek komplex szolgáltatásokat nyújtani, valamint a hatékony működéshez szükséges intézmény-rendszer sem lett még kiépítve. A kutatás-fejlesztés ráfordításai tekintetében érzékelhető feltűnő a megyék versenyhátránya. Kiegyenlítetlen a gazdasági tevékenység a megyék területén, nagyfokú a koncentrációja a megyeszékhelyeken. A térségben az ipar jelentősége kisebb, az élelmiszeripar a legjelentősebb továbbá a faipar területén találhatók jelentősebb kapacitások. Ugyanakkor a versenyképesség jelenlegi szintjén a mezőgazdasági szektor nem tud sokkal több embert foglalkoztatni. Ennek a tőkehiányon túl az is az oka, hogy a birtokszerkezet rendkívül elaprózott, a földtulajdonosok és gazdák viszont nem mutatnak nagy hajlandóságot a mezőgazdasági szövetkezeti formák iránt, holott ennek is hatékonyságnövelő szerepe lehetne. A korlátozott források felhasználása pedig pazarló.

Az idegenforgalom problémái
A Balaton közelében fekvő, természeti értékekben és épített örökségekben gazdag települések kiváló lehetőségeket biztosítanak a turisztikai ágazat fejlesztésére. Somogy gazdaságában jelentős szerepet játszik az idegenforgalom, mely elsősorban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet partközeli településeire koncentrálódik, de a megye többi részét kis mértékben érinti. A horvát megyékben csak az évközi és kontinentális turizmus jelent bevételi forrást az idegenforgalmi iparágnak. Viszont egyik megyében sem használják ki az adottságokat eléggé. Ilyen komoly, versenyelőnyt jelentő adottság a Dráva térsége, a fürdő- és forrásvizek hasznosítása. Utóbbi az egészségturizmusban jelenthetne előnyt. A vidéki turizmus mellett az aktív turizmus is komoly lehetőségeket jelent a megyék számára. Az idegenforgalmi infrastruktúra viszont nem áll rendelkezésre, mivel kevés a minőségi szálláshely és kevés az egyéb turisztikai szolgáltatást nyújtó vállalkozás, illetve sok esetben nem állnak rendelkezésre az idegenforgalom alapfeltételei. Ennek természetesen a fentebb említett tőkehiány is az oka, amellett, hogy a turizmusba bevonandó térségek még nem szerepelnek a nemzeti és nemzetközi turisztikai kínálatban – sőt gyakran a megyeiben sem.

Infrastrukturális hiányosságok
A határ menti térséget többnyire elkerülik a nemzetközi jelentőségű útvonalak, autópályák. A vasútvonalak kapacitása és állapota nem kielégítő. Több vasútvonal villamosítása előnyös lenne, más vonalaknál a párhuzamos közlekedés hiánya okoz problémát. A térség közel összes vasúti megállóhelyét rekonstruálni kell, mert vannak települések, ahol szinte nincsenek is utas kiszolgáló létesítmények. A horvát megyékben sok a nem megfelelő és balesetveszélyes vasúti átkelő. A közúti hálózatokok vonalvezetésükben és minőségükben sem megfelelőek. Az utak felújítása, korszerűsítése, szélesítése mellet szükséges lenne a különböző településeket elkerülő utakra is. Jelenleg a fent említett tényezők miatt jelentősen megnő a különböző települések elérési ideje. Ezek a körülmények hozzájárulnak a beruházások kis számához és a térség alacsony versenyképességéhez. A lakosság számára helyben nehezen elérhetőek a közszolgáltatások, szolgáltatások és kikapcsolódási lehetőségek, ez is hozzájárul a helyi életminőség csökkenéséhez. A tömegközlekedés minőségét rontják az utak és vasutak hiányosságai. Az útépítés és –felújítás rendkívül drága, külső források nélkül a térség megyéi nem tudják megvalósítani a szükséges fejlesztéseket, a forrásbevonás így szintén probléma. A vasúti beruházásokra ez szintén igaz. A térség települései nem rendelkeznek kerékpáros kapcsolattal, nem épültek ki a bicikli utak. A közlekedési infrastruktúrán kívül az alapvető közművek infrastruktúrái is hiányosságokkal rendelkeznek mindhárom megyében, a közműolló mindhárom megyében széles. Hasonló a helyzet a központi gázvezetékekkel ellátott lakások tekintetében is.

Energiahatékonyság és megújuló energiák
A határ menti térség energetikai kihívásait két csoportra kell bontani: az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiák kiaknázására. Mindkét kihívás lényege az igény, hogy a vállalkozások versenyképesebbek legyenek, a közintézmények fenntartása olcsóbb legyen és a lakosságnak se nőjenek az energiaterhei. A biomassza hasznosítása előnyt jelenthet a térségben is. Energianövények termesztésével a helyi fűtési energiaigények enyhíthetőek lennének. mezőgazdasági növénytermesztés melléktermékein alapuló és az állattenyésztés során is keletkező biomassza (és biogáz) helyi hasznosítása előnyös lenne. Ezzel hozzá lehetne járulni a vállalkozások és a lakossági energiaszükséglet csökkenéséhez, mindezt környezetkímélő módon. A biomassza mellett geotermikus és geotermális energiaforrások tekintetében is jelentős potenciállal rendelkezik a térség. Mostanáig részben sikerült feltérképezni és hasznosítani ezeket a forrásokat, a lehetséges kutak a továbbiakban fontosak lehetnek energetikai, mezőgazdasági vagy szabadidős hasznosítás szempontjából. A szélenergiát a térségben korlátozottan lehet hasznosítani nagyüzemi energiatermelésre. A nap energiájának tekintetében nincsenek kiemelkedő lehetőségek a térségben, de jellemzően a március és október hónapok közötti időszak a napenergia hasznosítása szempontjából a legkedvezőbb és így a térség lakosságának szinte teljes használati meleg víz szükséglete kielégíthető lenne tisztán napenergia igénybevételével. A napkollektorok telepítését rendkívül nehezíti, hogy a lakossági beruházási lehetőségek rendkívül alacsonyak. A megújuló energiaforrások hasznosítása tőkeigényes és a nemzeti szabályozások is korlátozó tényezők lehetnek. A vízenergiát vizsgálva a Dráván létesíthető gazdaságosan fenntartható vízi erőmű (ugyanakkor ennek jelentős természetvédelmi költségei lennének). A horvát fejlesztési tervekben ugyanakkor szerepel egy vízi erőmű létesítése a horvát területen. Amennyiben ez a projekt megvalósul, az komoly környezetvédelmi kihívást fog jelenteni.

Környezetvédelem
A határ menti térség bővelkedik természeti erőforrásokban. Hatalmas erdős területeivel és a Dráva folyóvölgyi síkságának jelentős részével a megyék kitűnnek a biológiai sokszínűséggel. Ugyanakkor e természeti kincsek Kapronca-Kőrös és Belovár-Bilogora megyékben még nincsenek kellőképpen feltárva és kiértékelve. Kiváló erőforrások állnak rendelkezésre a fa illetve fafeldolgozó ipar számára. Az erdőterületek számára kiváló a talajadottság a határ menti térségben. Az erdők területe várhatóan még tovább fog növekedni. A roncsolt területek rehabilitációra tervezettek, így kedvezőbb állapot várható. Ezzel és megfelelő agrotechnikai eszközök alkalmazásával a vízerózió és a szélerózió hatása csökkenthető. Az erdőkkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a vadgazdálkodás kiemelt gazdasági potenciált képvisel, amit többek között az idegenforgalom területén lenne érdemes kihasználni. A környezetvédelem területén meg kell említeni még a hulladékgazdálkodás kérdését. Ezen a területen a horvát megyékben szükséges az egységes hulladékkezelési rendszer kialakítását folytatni és a megfelelő központ lerakó helyeket kiépíteni, a korábbiakat felszámolni. Somogy megyében a megye területét több ilyen egységes hulladékkezelési szervezet érinti, ezek átszervezése nem szükséges, ugyanakkor a hulladékkezelés költségei jelentősen megnőttek, ami magában hordozza annak veszélyét, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban folyamodik az illegális hulladéklerakás gyakorlatához. A kommunális hulladék gyűjtésén belül jelenleg a szelektív gyűjtés csak kis arányt képvisel. Az extrém időjárási jelenségek és a folyók áradásai komoly vízgazdálkodási kihívást jelentenek a megyék számára. Nem átgondolt és elöregedett irányítási rendszerek működnek az árvízvédelmi területek védelmével kapcsolatosan Kapronca-Kőrös megyében.

A határ menti együttműködés kihívásai
A térség megyéinek jó kapcsolatán kívül szükség lehet további intézményközi együttműködésekre is. Ezek azonban nem pótolhatják a korábban említett kapcsolódási pontokat. A Dráva jelenleg fizikailag megosztja a határ menti közösségeket. Nincsenek kiépített kishatárforgalmi átkelők – részben a folyó miatt. Kapronca-Kőrös és Somogy között közúton csak két helyen lehet átkelni. Ezek a korlátozott átkelési lehetőségek rendkívül megnehezítik, hogy a határ két oldalán lévő közösségek együttműködjenek, közös gazdasági és szolgáltatási teret hozzanak létre. Nem lehet elmenni amellett sem, hogy a határ két oldalán két különböző nyelvet beszélnek. A nyelvi korlátok nem segítenek a helyi együttműködések fejlesztésében. Igaz, hogy a határ menti térség megyéi számos területen kiváló adottságokkal rendelkezik – ide értve a mezőgazdaságot, az erődgazdálkodást és részben a turizmust – az elmúlt években kedvezőtlen tendenciákat mutat több gazdasági és társadalmi mutató tekintetében. A csökkenő lakosságszám, az elvándorlási tendenciák, az országos átlagot meghaladó munkanélküliség mellett a romló egy főre jutó GDP mutató, a csökkenő tőkevonzási képesség és az alacsony K+F aktivitás jelzik a beavatkozások fontosságát. A súlyos települési és térségi demográfiai kihívások szintén további beavatkozásokat és fejlesztéseket igényelnek.

3. Közös, határ menti fejlesztési stratégia

A határ menti térség közös jövőképe
Belovár-Bilogora, Kapronca-Kőrös és Somogy megyék egy a mainál egységesebb kulturális és gazdasági térséget fognak alkotni. A térség fő tengelyét kulturális és területi szempontból is a Dráva folyó fogja alkotni. A három megyét a Dráva folyó nem megosztja, hanem egyesíti. A térség megyéi egymásra és a szomszédos megyékre is nyitottá válnak. A három megyét jól lehet majd megközelíteni és a térségen belül is jó minőségű kapcsolatok lesznek. Gyorsan és egyszerűen közlekedhetővé válik a térség a jó minőségű köz- és kerékpárutakon. A vasút megfelelő alternatívája lesz a közúti közlekedésnek, mind utas, mind teherszállítást nézve. Az országok közötti határ több helyen is átjárható lesz, így a határ szomszédságában lévő területek perifériás vidékekből határon átnyúló közös gazdasági, szolgáltatási és kulturális térré válnak. A térség szerves része lesz a magyar-horvát nemzetközi kapcsolatoknak. A három megye lakosságának életminősége és gazdasági kilátásai javulni fognak. Kistelepülési életet az emberek nem fogják kirekesztettségként megélni. A helyi gazdaság megerősödik, új munkahelyek jönnek létre, amik enyhíteni fogják a munkanélküliséget. A mezőgazdaságban, az erdészetben, a faiparban, az állattenyésztésben, a kert- és gyümölcsgazdálkodásban, az élelmiszeripari feldolgozó iparban új munkahelyek jönnek létre, a vállalkozások versenyképessége javulni fog. Ezt fogja elősegíteni az is, hogy a térségben nőni fog az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások hasznosítása. A helyi ipar és vállalkozások hosszú távon csökkenteni tudják energiakiadásaikat a részben helyben hasznosított biomassza és biogáz miatt. A közintézmények energiafelhasználása is csökken, amit egyre nagyobb részben fognak nap- és geotermikus energiával kielégíteni. A térség felsőoktatási intézményeinek együttműködésével nő a kutatás-fejlesztési tevékenységek jelentősége. A különböző vízforrások hatékonyan, környezetet kímélően fognak hasznosulni – a mainál nagyobb mértékben – a különböző célokra, mint energiatermelés, fűtés, növénytermesztés, fogyasztás, idegenforgalom. A térség felkerül az idegenforgalmi célpontok közé. A Dráva folyó térségében rendelkezésre fog állni az a turisztikai kínálat, amit a pihenni és kikapcsolódni vágyók keresnek. Emellett a megyék többi részén is fejlődnek a turisztikai szolgáltatások. A határ menti térségre jellemző kulturális programok egységesen fognak megjelenni. A térség különböző területeit érintő programok sorozata egész évig fog tartani. Az előbbiek miatt a turista szezon hosszabb és kiegyenlítettebb lesz. Belovár-Bilogora, Kapronca-Kőrös és Somogy megyék relatív elszigeteltsége megszűnik és sikeres, a helyi erőforrásokat és lehetőségeket hatékonyan hasznosítható, együttműködő, versenyképes térséggé válik.

Stratégiai célok
A határon átnyúló fejlesztési stratégia célja, hogy a határ menti térség és a térség megyéinek relatív elszigeteltségének csökkentése, megszűntetése megvalósuljon. Életminőség és egyúttal a határ menti térség vonzerejének és népességmegtartó képessége javuljon. Munkanélküliség csökkenjen, új munkahelyek jöjjenek létre és beruházások megvalósulása ösztönözve legyenek. Cél, hogy az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások kiaknázása növekedjen. Stratégiai cél, hogy a Dráva tengelyének fókuszba helyezésével kialakuljon az egységes idegenforgalmi térség. E célok megvalósulása magában hordozza azokat a várt eredményeket, hogy a határon átnyúló helyi együttműködés megvalósul, a versenyképesség nő, a területi egyenlőtlenségek csökkenek, a térség jobban felzárkózik az országos viszonyokhoz képest és javul a környezet és természet állapota és védelme.

4. Határ menti hatások a 6 szektorban

Regionális fejlesztés
A határon átnyúló helyi együttműködés megvalósítása és a határ menti térség és a térség megyéinek relatív elszigeteltségének csökkentése, megszűntetése érdekében a specifikus célok megvalósulásáva új átkelési pontok jönnek létre a határon, megtörténik a kishatárforgalom kialakítása és a kultúrális kapcsolatok erősítése valamint a határ szomszédságában lévő települések együttműködésének ösztönzése.

„Az életminőség javítása a térségben. A határ menti térség vonzerejének és népességmegtartó képességének javítása” stratégiai cél keretében a regionális fejlesztés területén a specifikus célok meghatározásával javul a vidék kulturális kínálata, bővül a képzett helyi szakemberek helyben történő foglalkoztatása, javulni fog az elsődleges egészségügyi ellátás, valamint a betegszállítási szolgáltatások és csökkenek a területi egyenlőtlenségek. Továbbá a szociális ellátás kapacitásai növekednek (hiányzó szolgáltatások pótlása és fejlesztése), bővülnek az egészségmegőrzés és prevenciós tevékenységek és szűkül a települési közműolló.

A „Versenyképesség”, a „Felzárkózás és a területi egyenlőtlenségek csökkentése” és a „Munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek létrehozása és beruházás ösztönzés” stratégiai célok átfedésében a kidolgozott célok megvalósításával javul az oktatás és szakképzés minősége (a munkaadói igények beépítése a szakoktatásba; munkaerő piaci tovább- és átképzések a helyi munkavállalók munkaerő-piaci érvényesülése érdekében) erősödik a felsőoktatási és felnőttképzési rendszer további valamint megvalósul a beruházások ösztönzése (az adminisztrációs akadályok felszámolása; kedvező befektetési környezet kialakítása az ipari parkokban és zónákban; Start-up vállalkozások segítése.)

A „Versenyképesség” és a „Munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek létrehozása és beruházás ösztönzés” stratégiai célok elérésével bövül a kutatás-fejlesztés.
A „Felzárkózás és a területi egyenlőtlenségek csökkentése” és a „Munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek létrehozása és beruházás ösztönzés” stratégiai célok elérésével az oktatás körülményeinek javulnak, az épületek és eszközök korszerűsítése megtörténik.
„Munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek létrehozása és beruházás ösztönzés” és „A határon átnyúló helyi együttműködés megvalósítása” stratégai célok metszetében a határon átnyúló egyetemközi együttműködés kialakításával a felsőoktatás szerepe megerősödik és közös befektetés-ösztönzési iroda kerül kialakítása.
„Munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek létrehozása és beruházás ösztönzés” és „Felzárkózás és a területi egyenlőtlenségek csökkentése” stratégai célok keretében növelni kell a felsőoktatásban tanuló hallgatók, valamint a diplomások számát.

Mezőgazdaság
A „Versenyképesség”, „A határon átnyúló helyi együttműködés megvalósítása” és a „Munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek létrehozása. Beruházás ösztönzés” stratégiai célok metszetében a következő specifikus célok megvalósításával bővülnek az élelmiszeripar kapacitásai és megindul a helyi termékek fejlesztése, közös marketing tevékenysége.
A „Versenyképesség”, „Felzárkózás és a területi egyenlőtlenségek csökkentése” és a „Munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek létrehozása. Beruházás ösztönzés” stratégiai célok metszetében a következő specifikus célok elérésével bővülnek a faipar kapacitásai és javul a mezőgazdaság versenyképessége.
A „Versenyképesség”, és a „Munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek létrehozása. Beruházás ösztönzés” stratégiai célok metszetében a következő specifikus célok során támogatott lesz a mezőgazdasági termelők jobb minőségű hálózatosodása.

Idegenforgalom
Az idegenforgalom területén a következő specifikus célokat jelöli ki a határ menti térség stratégiája. Ezek az egymást kiegészítő és támogató specifikus célok. A „versenyképesség” és az „egységes idegenforgalmi térség megvalósítása a Dráva tengelyének fókuszba állításával” stratégiai célokat szolgálják az idegenforgalom kapacitásainak növelése, az idegenforgalom fejlesztése és új desztinációk bevonása (kerékpáros turizmus; aktív turizmus; túraútvonalak; gasztroturizmus; rekreációs vadászat; falusi turizmus; ökoturizmus; gyógy turizmus), az új idegenforgalmi célpontokhoz kapcsolódó turizmusszervezés, a közös és egységes idegenforgalmi marketing tevékenység (brand), az idegenforgalomban dolgozók képzettségének javítása valamint az egységes idegenforgalmi kínálat létrehozása

Környezetvédelem
Az „egységes idegenforgalmi térség megvalósítása a Dráva tengelyének fókuszba állításával” és „A környezet- és természetvédelem javítása” stratégiai célok elérését szolgálják a természetes élőhelyek fenyegetettségének csökkentése a védett természeti területekre vonatkozó szabályok kialakításával, az ökológiai hálózatok, a természetes élőhelyek és biodiverzitás megőrzése érdekében kialakításra kerülő monitoring rendszer valamint a természeti és kulturális örökség hatékonyabb hasznosítása a kultúra és turizmus fejlesztése céljából, különösen a vidéki turizmus, illetve összességében a gazdaság fejlesztése érdekében.
„Az életminőség javítása a térségben. A határ menti térség vonzerejének és népességmegtartó képességének javítása” és „A környezet- és természetvédelem javítása” stratégiai célok keretében a környezetvédelemben csapadékvíz-elvezetők kerülnek kialakításra a Dráva folyó mentén (főleg árvízvédelmi céllal). Az ivóvíz- és szennyvíz elvezető, valamint a szennyvíztisztító rendszerek fejlesztése a hulladékgazdálkodási rendszer további fejlesztése (újrafeldolgozás javítása) és a szelektív szemétgyűjtés arányának növelése szintén ezt a célt szolgálják.
„A környezet- és természetvédelem javítása” és a „Munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek létrehozása. Beruházás ösztönzés” stratégiai célok metszetében megtörténik a mezőgazdasági területek öntözéses rendszerének kiépítése.

Energia szektor
Az „Energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások kiaknázása” és a „Versenyképesség” stratégiai célok megvalósítása érdekében az energiaszektorban a következő specifikus – a környezetvédelmi szektort is érintő – célokat kell megvalósítani: A geotermikus energia hasznosítása és a biomassza és biogáz termelése és helyi hasznosítása ezáltal a vállalkozások és a közintézmények energiahatékonyságának javítása.
Az „Energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások kiaknázása” és a „felzárkózás és a területi egyenlőtlenségek csökkentése” stratégiai célok megvalósítása érdekében az energiaszektorban javítani kell a lakossági energiahatékonyságot.

Közlekedés
„A határon átnyúló helyi együttműködés megvalósítása” és a „határ menti térség és a térség megyéinek relatív elszigeteltségének csökkentése, megszűntetése” érdekében fejleszteni kell a térség megyéinek integrált közlekedési infrastruktúráját, szükséges elkerülő utak építése és új közúti kapcsolatok építése. A vasúti infrastruktúra javítása, kapacitásainak bővítése, a vasúti utas szállításhoz kapcsolódó létesítmények korszerűsítése és bővítése valamint a vasúti áruszállítás létesítményeinek fejlesztése és a közlekedésbiztonság növelése is megvalósítandó cél.

Letölthető anyagok

1. Regionális fejlesztés_HU
2. Mezőgazdaság_HU
3. Turizmus_HU
4. Környezetvédelem_HU
5. Energia_HU
6. Közlekedés_HU

1. Regionális fejlesztés_06_20_EN_FINAL
2. Mezőgazdaság_06_20_EN_FINAL
3. Turizmus_06_20_EN_FINAL
4. Környezetvédelem_06_20_EN_FINAL
5. Energia_06_20_EN_FINAL
6. Közlekedés_06_20_EN_FINAL

CCBS Main Strategy CROATIAN
CCBS Main Strategy ENGLISH
CCBS Main Strategy MAGYAR

Koprivnica-Krizevci County Merging Study
Somogy County Merging Study